Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Veszprémy László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink

matosságának kérdése is. Erre Helmuth STAHLEDER gyűjtött össze reprezentatív listát: Oischöflichc und adelige Eigenkirchen des Bistums Freising im frühen Mittelalter und die Kirchenorganisation im Jahre 1315, in: Oberbayerisches Archiv, 1979, 117-180. és uo. 1900, 7-69.

7. KNIEWALO véleményének változása: Esztergomi benedictionale (XI. század), in: MKsz 1941, 224-226. A hahóti eredetet még képviselte: Illuminacija i notacija zagrebadkih liturgijskih rukopisa, in: RAO Jugoslavenske Akadeinije Znanosti i Umjetnosti, 1944, 11. Már nem: Officium et missa de conceptione et nativitate Ü.M.V. secundum consuetudinem veterem Zagrabiensem, in: Ephemerides Liturgi- cae, 1959, 3. (Wehli Tünde adata.)

U. FALVY - MEZEY, Codex Albensis, 10. MEZEY később elveti Hahótot: A latin írás magyarországi történetéből, I. in: MKsz, 1966, 3.; LÉVÁRDY Ferenc: A semogy- vári apátság román maradványai, in: MúvErt. I960, 170., 173. Berkovits Ilona nyomán Lévárdy a Hahóti-kódcx iniciáléinak a plasztikára gyakorolt hatásáról ír. A kódex esetleges somogyvári tartózkodása esetén is problematikus lenne az érvelés. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy Szent Benedek átvitele túlságosan elterjedt ünnep volt ahhoz, hogy kizárólag Fleury-re utaljon. Ezt Kniewald sem állította. CSAP0DINÉ GÁRDONYI Klára kódexünkben egyenest Pannonia antik művészetének és a honfoglalás kori magyar ötvösművészet emlékeit véli felfedezni , Európai kódexfcstő művészet. Budapest, 1981, 40. Továbbá ld. GYÖRFFY, István király, 366., Uő: Magyarország története. (3. jegyzet) 1/2. kötet, 919. Nemzetközi irodalomból: VIDAKOVIC, Albe: Sakeamentar MR 126. Metropolitanske Knjiznicc u Zagrebu. Muzidko-Paleograíska Analiza, in: RÁD (7. jegyzet) 1952, 57.; SZENDREI, A magyar középkor, 19-20.

9. RATKoS, Petar: Vznik kultu Ondrcja-Svorada a Benedikta vo svetle zagrebskych pamiatok, in: Historijski Zbornik (Sidakov Zbornik) 1976-77, 77-B6.

10. PRAZÁK, Richard: A Legenda Sanctorum Zocrardi et Benedicti történelmi és kulturális összefüggései, in: ItK 1980, 393-407., idézett hely: 393. András és Benedek irodalmának összefoglalása: llagiografia polska, I. Ed. H. KAPISZEW5KY, Z. SUL0WSKI etc. Poznan, 1971. 79-93.

11. RATKOS i.m. (9. jegyzet) 04-06. A Pray-kódcxszel kapcsolatos véleményére: A Pray-kódcx keletkezése és funkciója, in: Száz. 1960, 941-963. és MEZEY László: A Pray-kódcx keletkezése, in: MKsz 1971, 109-123.

12. RATKOS i.m. (9. jegyzet) 04.

13. VIDAKOVIC i.m. (0. jegyzet) 57-50., 02.

14. FALVY - MEZEY, Codex Albensis, 10.

15. Facs. Dávid herceg oki.: A könyv és könyvtár, 71.; Zobori oki.: FEJÉRPATAKY László: Kálmán király oklevelei. Budapest, 1092.; Felicián oki.: SI5IC, Ferdo: Prirudnik izvora hrvatske historije, I. Zagreb, 1914, 323.

16. KOCH, Walter: Oie Schrift der Reichskanzlei im 12. Jz. 1125-1190, in: Ost. Akad.d.Wiss. Phil.-Hist. Kl. Dcnschriften. Bd. 134. Wien, 1979. Abb.l. További külföldi példák: STIENNON, Jean: L'écriture diplomatique dans le diocese de Liögc du XIC au milieu du XIIIe sidcle. Paris, 1960. (Bibliothdque de la fa- culté de phil. et lettres de l'Univ. de Liege. Sér.grand.Fase.V., L'abbaye de St.-Mihicl 1091. (Fig. 24.) Reims. 1140 (Fig. 215.) stb.

17. RAND, Edward Kennard: Studies in the Script of Tours. I. A Survey of the Manuscripts of Tours. Vol. I. Cambridge, Mass., 1929, 29. Idézi Alcuin levelét (Ep. 172. Monumenta Germaniae historica. Epistolae, IV. 205.) Az Alcuin által követendőnek tartott központozásról. Továbbá vö. a Dagulf-Psaltcrium központozásával: /, "Vr

133