Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban)

17/2. A Lectura super tertio libro Decretalium az 1. szám alatt említett mű egyik kötete.

18. IV. Ince pápának a 12/3., vagy a 14. szám alatt említett művéről, valószínűleg az előbbi, ismertebb munkáról lehet szó.

19. A liber ecclesie super Decretum Gratianus gyűjteményének közelebbről nem azonosítható kommentárja lehetett. Esetleg az 1433. évi könyvkatalógusban szereplő Summa magistri Iohannis super Decretum azonosítható vele. Ennek szerzője - MEZEY László szerint - (11. jegyzetben i.m. 87, 91) Iohannes Faventinus, 12. századi bolognai kánonjogász, Erdő Péter szíves közlése szerint pedig inkább Iohannes de Phintona 13. századi kánonista lehetett. (Ezúton is köszönöm Erdő Péter kánonjogi pontosításait.) Iohannes de Phintona személyére ld. KÜHNER i.m. (Id. a 10/2. sz. alatt) 20-21.

20. A liber Hieronymi Szent Jeromos egyházatya (cr. 342-420) valamelyik, közelebbről meg nem határozható művét rejti. Az 1435. évi könyvkatalógusban több munkája szerepel. Ezek azonban az azonosításnál nem jönnek szóba, mivel a kikölcsönzött könyv nyomtatott mű volt. Számításba vehető viszont a neki tulajdonított, népszerű, nyomtatásban többször megjelent, Magyarországon is ismert Vitae patrum antiquorum.

SAJÚ-SOLTÉSZ i.m. (ld. az 1. sz. alatt) I. 1690-1700. tétel.

21. A bejegyzés mintaszerűen adja a szerzőt és műve címét. Szent Ágoston, Aurelius Augustinus (354-430), a nagy egyházatya legjelentősebb munkája, nagystílű kultúr- és történetfilozófiai alkotása, a középkorban sokat olvasott De civitate Dei nyomtatott példánya volt a kikölcsönzött könyv.

22. Hieronymus, Szent Jeromos egyházatya Epistolae című művéről van szó.

23. Decretales - lásd a 4. szám alatt.

24. A Rationale divinorum officiorum a középkori római katolikus liturgia átfogó összefoglalását adja. A liturgiatörténet felbecsülhetetlen értékű forrását a dél-franciaországi születésű Guillel- mus Duranti, dictus Speculator (cr. 1231-1296) mende-i püspök és neves kánonjogász készítette. Szertartástana a középkor egyik legolvasottabb munkája volt, a szerény könyvtárakból sem hiányzott, s számtalan kiadást megért.

119