Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban)

fogoltjait egyházi javadalomhoz juttassa. Unokaöccsét, a Ferrarában tanuló és Janus Pannonius barátságát kiérdemlő Vetési Lászlót veszprémi nagypréposttá tette. Sőt, utolsó itáliai útján alkalmat adott neki, hogy szónoki képességét a pápai udvarban bemutathassa: Vetési Lászlóval készíttette és mondatta el az üdvözlő beszédet, amelyben a magyar király üdvözletét és tervezett török elleni hadjáratát illető segély- kérelmét tolmácsolta IV. Sixtus pápának. Az 1475. február 2-i pápai fogadáson elhangzott beszéd Rómában hamarosan két alkalommal nyomtatásban is megjelent. Rokonai közül Vetési Györgynek Vetési Albert őrkanonoki, az ugyancsak Itáliában tanuló Vetési Gergelynek pedig kanonoki és somogyi főesperesi javadalmat juttatott. A veszprémi káptalannak az erdélyi egyházmegyéből, illetve az ország keleti részéből származó Mátyás-kori tagjai rokoni, vagy más személyi kapcsolat révén jobbára szintén neki köszönhették javadalmukat. Ugyanakkor a veszprémi egyházmegye klerikusait sem mellőzte. Közülük került ki legismertebb pártfogoltja, Karai László, az első budai nyomda megalapítója, aki az 1460-as években veszprémi kisprépost volt. Vetési Albert művészetpártolását veszprémi és sümegi építkezéseinek fennmaradt emlékei és a székesegyházi orgona- építés, bőkezűségét oltáralapítványai,ispotályalapítása és Szent u.tzíIí- dész ezüst hermájának megvásárlása, pompaszeretetét pedig ma is látható velencei eredetű Vetési-címeres miseruhája tanúsítja. Az idős főpap holttestét a püspök által új márványoltárral gazdagított és újra festetett veszprémi Szent György kápolnában temették el.

FRAKNÓI Vilmos: Mátyás király diplomatái, III., Vetési Albert, in: Száz 1898, 385404., CSÁNKI, I. 489, 501., VERESS, Olasz egyetemek, 154-155 (tévesen vonatkoztatja adatait 3 Vetési Albertre), 241-242, 247-248., Uö: Paduai egyetem, 9., BÓNIS, Jogtudó értelmiség, 165, 175, 222, 228, 250, TÓNK, Erdélyiek egyetemjárása, 199., GVÜRKV Katalin H.: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém, Bericht über die Ausgrabungen im Jahre 1957 und ihre wissenschaftlichen Ergebnisse, in: Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1963, 341-408., EGYED Edit:

Vetési Albert püspök velencei casulája, in: Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 2, 1964, 209-223., GUTHEIL Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei, in: Dunántúli

Szemle, 1940, 119-134., Uö: Veszprém, 80-83, 330-335. Az ereklyevásárlásra lásd a 27. jegyzetet, Vetési Lászlóra pedig a fentieken kívül még Mon. Vespr. III. 324334., IV. 460-461., DE 260800, 260801 (Akadémiai lt., Kolozsvár: Bánffy lt. 220221). A zichi és vásonkeöi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. XII. Szerk. Lukcsics Pál. Budapest, 1931. 310. Vetési Gergelyről tudósít DF 201501, 201503

(Vp. kápt. mit., Vp. eccl. et capit 62, 63). Vö. GUTHEIL, Veszprém, 336. Vetési György örkanonokot a szóban forgó leltártöredék említi. (Nemeskéri János szíves szóbeli közlése szerint a püspök 60-64 éves korában halt meg.)

113