Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról (Budapest, 1989)

Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban)

70. A Nágocsi-féle kódexről Szelestei Nagy László szíves közlése, illetve leírása tájékoztatott. Segítségét ezúton is köszönöm. A 292 papírlevélből álló, díszítés nélküli kódexet Veszprémben a Püspöki Könyvtár őrzi. Jelzete: 37316. A veszprémi székesegyház elmenekített kincseiről 1571-ben Sopronban összeírást készítettek. Ebben azonosítható a Nágocsi-féle kódex és Lukács prépost ajándékba adott misekönyve (lásd a 64. jegyzetet). Ugyanakkor szerepel benne a káptalan kéziratos formuláriuma is, amely természetesen nem azonosítható a Lo- vasi-féle formuláskönyvvel (lásd a 67. jegyzetet). ERDÉLYI Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913, 182, 188.

71. A 14. század végén alapított esztergomi Collegium Christi megközelítően másfél százados működése is jelentős részben a kánonista utánpótlás biztosítását szolgálta. BÓNIS, Jogtudó értelmiség, 44., KÜRMENDY Kinga: Az esztergomi Collegium Christi és könyvtára a XIV-XVI. században, in: MKsz 1983, 20. Az egyetemi fokozatot szerzett esztergomi kanonokok műveltsége a középkorban csaknem teljes egészében egyházjogi műveltséget jelentett. Uő: Literátusok, magiszterek, doktorok az esztergomi káptalanban, in: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. FÜGEDI Erik. Budapest, 1986, 185. A kánonjog reformáció előtti térhódítása alól még a távoli Anglia sem tudta magát kivonni. BÓNIS György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Budapest, 1972, 154-155.

100