Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)
II. A régi magyar misekönyvek bibliográfiája
Centralbl. f. BW. XVI. 54., 135. 11. Dudik 17. 1. Knauz 12. 1. Horváth 372. sz. Szabó K. III. 24. sz. Pray 40. 1. Tud. Gyűjt. 1817. évf. VI. 71. 1. Üj M. Múz. 1857. évf. 125. 1. Kemény 26. 1. Dankó 121. 1. Könyvkiáll. Emi. 127. 1. 49. sz. MKSZ 1879. évf. 273. 1., 1894. évf. 122. 1., 1898. évf. 300. 1., Ballagi 37. sz. Gulyás 27. 1. Budapest: M. Csonka példány, melyből az első 8 levél hiányzik. A 20. üres levél másikkal pótolva. Üj bőrkötés. FK. Csonka példány, melyből az 1—3, 5, 35(b7)—37(c7), 110—lll(m2-3), 114(m„), 135—136(Pl-2), 139—141(p5.7), 274—275(H4.5), 279—280 (I^), 290—291(K4.5), 302 (L8) levelek hiányoznak. Esztergom: Főszékesegyházi könyvtár. 2 csonka példány. 1. Címlapján következő bejegyzés: „Joannes Pyber Eppus quinqueecclesiensis verus possessor“. A 305—306(M3-4), 308(Mg) levelek hiányoznak. Rongált bőrkötés. 2. Az 1—20, 134(o10)—142(p8), 303—308(M].6) levelek hiányoznak. A hozzákötött üres leveleken szövegpótlások. Következő bejegyzés: „Emptum pro Templo S. Nicolai (Tyrnaviae?) tempore Edituum Petro Banoky et Ladislao Mezaros 1629“. Egykorú bőrkötés, rézveretekkel. Wien, NB. Címlap és kánonkép hiányzik. Hain-Copinger 11432. Denis Supplementum I. 351. Panzer III. 346, 1724. Graesse IV. 550. Rivoli 219. sz. Weale-Bohatta 250. 1. Pray, Index II. 116. 1. Knauz 14. 1. Szabó K. III. 27. sz. Aistleitner 116. sz. Üj M. Műz. 1857. évf. 42 6. Missale Strigoniense Venetiis, 1493. kai. Febr. [1. Febr.] Joannes Hamman de Landoia, 4°. 322 lev. [As] a—p8 q10 r„ s—z A—P8 Q0 [R4]. Levélszámozás: [8] I—CCCX [4] (hibákkal). 2 hasábos. 33, 35, 26 sor. Betűtípus: 1:78G; 7:63G; 4:60G (helyenként 63 mm). Iniciálék: h; iniciálék számára hagyott üres hely: [3] [4] [5] [6]. 1306 lev. sign. q2 kánonfametszet, 200X138 mm (VI. tábla). Lapcímek. Nyomtatott hangjegyek. Fekete és piros nyomás. Nyomdászjelvény: Kristeller 230. sz. Vízjegyek: 14—17. ábra. A hártyapéldányban J. Hamman nyomdászjelvénye helyett, Georgius Rüm könyvárusjelvénye (Végh 4. sz.).