Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)
I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai
LUCC’ ANTONIUS DE GIUNTA. A firenzei Giunta-családból származó Lucc’ Antonius, a XVI. századi velencei nyomdászipar egyik legtevékenyebb tagja. Kizárólag a liturgicák nyomdásza volt, akinek vagy 100 missale és breviarium kiadása a nyomdászoknak és fametszőknek egyaránt állandó munkát biztosított. Fametszetekkel gazdagon díszített, könnyen hordozható negyed- és nyolcadrétű misekönyvei nemcsak az egyháziak körében, hanem a hívők tömegében is nagy kelendőségnek örvendtek és ezzel a nyomtatott könyv népszerűsítését nagyban elősegítették. A velencei fametszetes könyvben a német és a francia könyvművészet hatását egyaránt felismerhetjük. VIII. Károly és XII. Lajos francia királyok hadjáratai során számtalan livres d’heures forgott közkézen és a velencei fametszők, akik a nyomdászok tömeges rendeléseinek már alig tudtak újabb és újabb anyaggal eleget tenni, a francia nyomdászat e remekműveiben gazdag forrásra bukkantak. A Joannes Paep megrendelésére 1507 november 16-án Giunta nyomdájában megjelent esztergomi misekönyv világos példája a francia mintaképek olasz átfogalmazásának. Számtalan figurális iniciáléja, keretléce, fejezetkezdő vignettája, valamint 17 nagy fametszete nemcsak elrendezésben, hanem ábrázolásában is a livre d’heures nyomtatványok gazdag illusztrációit juttatják eszünkbe, de legtöbbször a velencei fametszőműhelyek egyszerű mesterembereinek kezdetleges kivitelében. Giunta az olvasni nem tudó hívőkre való tekintettel nemcsak kánonképpel, hanem összesen 17 fametszettel illusztrálta a miseszöveget. Angyali üdvözlet, Krisztus születése, a pásztorok imádása, a királyok imádása, Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, keresztre- feszítése, feltámadása, mennybemenetele, a Szentlélek alászállása, az Ür- felmutatás szertartása, Krisztus a Genezareti-tó partján, ismét az Angyali üdvözlet, Mária és Anna találkozása, Mária mennybemenetele, Mária születése, Mindenszentek, Péter és Pál apostolok, így következnek sorjában. Ezek a compositiók, amelyekben művészi érték csak ritkán csillan meg, a Giunta missalék és breviáriumok számos példányát díszítették s egyeseken észre is vehető a fadúcok kopottsága.1 A következő esztergomi misekönyv Urbanus Keym rendeletére 1518 augusztus 23-án jelent meg Giuntánál. E nyomtatvány fametszetdíszében régi ismerősre bukkanunk. A kánonkép, valamint Advent első vasárnapjának miseszövegét kezdő „A“ iniciálé, Joannes Emericus 1502.es és 1503-as misekönyveiből ismeretes (26. 1. és XI. tábla), Urbanus Keym könyvárusjelvénye pedig Petrus Liechtenstein 1513-as esztergomi misekönyvének címlapjáról. 1537 április havában, midőn a budai könyvárusok már abbahagyták a magyarországi misekönyvek kiadását, Martinuzzi Frater György, egykori pálos szerzetes, ezidőben váradi püspök, újra kinyomatta Giunta nyomdájában a pálosok misekönyvét, amint olvassuk „. . . a mendis omnibus repurgatum . . .“ E nyomtatvány fametszetdíszét Giunta sok ízléssel állította össze. 1 Többnek reprodukcióját közli Essling I. 2, 306, 308, 311. 11. 33
