Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)

I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai

JOANNES EMERICUS DE SPIRA.

Joannes Hamman egyik volt társa, a speyeri származású Joannes Eme- ricus a következő velencei nyomdász,1 aki a magyar egyház számára több misekönyvet nyomtatott. Emericus is majdnem kizárólag egyházi szerkönyvek kiadására rendezte be nyomdáját és e téren valóban tökéletes munkát végzett. Midőn Hamman nyomdájából kivált, 1492-ben önállósította magát, de már 1495-től kezdve jóformán minden nyomtatványára Luce’Antonio Giunta jelvénye, a firenzei liliom került. Joannes Paep, budai könyvárus is megrendelői közé tartozott, az ő számára készült nyomtatványok colophonjában azonban legtöbbször elhallgatta nevét.

Első esztergomi misekönyve 1495 október 31-én hagyta el sajtóját. Ez a negyedrétű missale szép betűtípusaival, rendkívül finom fametszetdíszével

valószínűleg nemcsak az egyház, hanem a hívek körében is nagy kelendőségnek örvendett.1 2 A könyv fametszetdísze ugyanis a korai velencei könyvfametszetnek legtisztább példája, amely a beözönlött német fametszők idegen stílusával szemben még megőrizte eredeti szépségeit. Az „Ad te levavi animam meam . . .“ szövegkezdő „A“ iniciáléja, a hajszálfinom rajzú Dávid királlyal, a miseszöveget kísérő figurális kezdőbetűk, valamint a szöveg közti kis vignetták az 1494-ben megjelent Processionarium-ban (HC 13381)3 tűntek fel először, hogy azután a magyarországi misekönyvekben ismételten találkozzunk velük. A kánonkép (VII. tábla) először Philippus Pincius, velencei nyomdász

1 Haebler, Deutsche Drucker, 119—121. 11.

2 Érdekes feljegyzést találunk a könyv árára nézve a Nemzeti Múzeum egyik példányának kötéstáblájában. Tulajdonosa beírta, bogy a missalet 1497-ben Buda várában vásárolta három florenusért.

3 V. ö. Essling id. m. II. 212. III. 190.

26

„A“ iniciálé Joannes Emericus de Spira 1495. évi esztergomi misekönyvéből.