Hubay Ilona: Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek (Budapest, 1938)

I. A régi magyar misekonyvek nyomdászai

A hártyapéldány ugyanis Joannes Amerbach betűtípusaival készült. Amerbach „magister artium liberalium“, 1477 táján telepedett le Baselben, ahol antiqua típusokkal is gazdagon felszerelt nyomdáját elsősorban a humanizmus szolgálatába állította. Liturgikus nyomtatványok kiadásával, legalább is eddigi tudomásunk szerint, nem foglalkozott. Sokat dolgozott azonban a nürnbergi kiadó és könyvárus, Antonius Koberger számára, akinek majdnem egész Európára kiterjedő üzleti hálózatába tudvalevőleg Magyarország is beletartozott. Az esztergomi egyházmegye misekönyvének első kiadása is Koberger nevéhez fűződik, nincs kizárva, hogy ezt a pálos-misekönyvet is ő adta sajtó alá Amerbach nyomdájában.

A pálos-misekönyv első nyomtatott kiadása Tatai életkorára való tekintettel, valószínűleg még a XV. század végén megjelent.4 A baseli kiadás pontos időpontját ezidőszerint még nem sikerült meghatározni, mert Amerbach- nak 1513 karácsonyán bekövetkezett halála,5 csak terminus ante quem. így tehát az sem állapítható meg, hogy a baseli kiadást nem előzte-e meg egy eddig ismeretlen, esetleg valóban velencei kiadás.

Nem szóltunk azonban még magáról a hártyapéldányról, amely hacsak töredéke is az egésznek, mégis igen díszes és gondos kivitelű nyomtatványra enged következtetni. A szöveg missaletípusát Amerbach valószínűleg velencei mintaképek után vésette, a kánontípus viszont cifra nagybetűivel, tipikus német betűformákat képvisel. A szöveget nyomtatott és festett lombardkezdő- betűk díszítik; a növényi ornamentikával kísért, festett kánon-T középső részét és a kánonképet barbár kezek kivágták.

4 Hóman B. id. m.-ban közli a lepoglavai pálos kolostor 1727. évi könyvtári katalógu- sának egy pálos breviáriumhoz fűzött megjegyzését, mely szerint ,,. . . compilatum a P. F Anthonio de Tata ad A. D. 1454...“ Ezek szerint a misekönyv compilálása is valószínűleg ebben az időtájban történt.

5 Amerbach nyomdáját fia még pár évig fenntartotta. Ezen időszak eddig egyetlen ismert kiadása, Szt. Jeromos összes művei, 1518-ban jelent meg. Lásd Heckethorn id. m. 46.1.

20