Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)

72 DÉVÉNYI IVÁNNÉ veszélyére hivatkozva. Ilyen értelemben lépett közbe a hercegprímásnál Orsenigo pápai nuncius és Gasparri bíboros államtitkár.110 A nagybeteg prímás a Vatikán számára készített tájékoztatójában részletes képet nyújt Magyarország vallási és politikai viszonyai­ról, mintegy összegezve egyházpolitikai gyakorlatának motívumait: Magyarország kato­likus lakossága (66%) politikailag megoszlik a legitimisták és az antilegitimisták között, egyben rámutat, hogy a katolikus munkásság jelentős részét a Szociáldemokrata Párt tartja befolyása alatt. A protestánsokat a radikális körök izgatják a katolikus egyház ellen, s ha a protestánsok a baloldal vezetése alá kerülnek, „akkor a katolikus egyház a még min­dig forradalmi lázban égő országban igen szomorú jövőt érhet”. Csernoch hivatkozik arra, hogy a kormánynak ígéretet tett a felekezeti béke biztosítására, és éppen ezért tartja helyesnek az egyház részvételét a különböző állami és társadalmi ünnepségeken. „Modus vivendit kell keresni.”111 A hercegprímásnak nem sikerült meggyőznie a Szentszéket. Gasparri bíboros válaszában, amelyet nyolc nappal írt Csernoch halála előtt, a prímás négy kérdésére, amelyek a különböző felekezetekkel való együttműködés lehetőségeire és feltételeire vonatkoztak, egy kivételével kategorikus „nem”-mel felelt, elvágva ezzel a további tárgyalás lehetőségét.11 2 FÜGGELÉK \ í r , \/ "^ " ■ ' Lépőid Antal: Napló a hercegprímás tihanyi útjáról 1921. okt. 27-28. 1921. okt. 27. csütörtök Este 9 órakor a hercegprímás Soós tábornok társaságában külön vonaton indul Tihanyba — az utolsó Árpád-király sírjához, hogy ott az utolsó Habsburg-királlyal beszéljen és az ország szomorú helyzetét előtte föltárja. A vonat tehervonatlassúsággal halad, mintha késleltetni akarná a szomorú idők haladását: a királyi lemondást vagy a detronizálást. A prímás közjogi állása tudatában vállalkozott a király fölvilágosítására. A kormánytól megbízást nem fogadott el, sőt kijelentette, hogy azt mondja a királynak, amit jónak lát. Budapesten Vass József kultuszminiszter jött a prímáshoz s kérte, jöjjön oda a miniszter- elnökhöz. Bethlen miniszterelnök elmondta, mi indította a kormányt, hogy a király csapataival szemben harcot kezdjen s a király fegyveres Budapestre jövését megakadályozza. Az entente fenyegetődzött, hogy a kis-entente-nak Magyarországgal szemben szabad kezet enged, ha Károly király kezébe veszi a hatalmat. Mivel teljesen erőtelenek vagyunk egy kisentente-beli hatalommal szemben is, a kormány az országot riem áldozhatta föl. 1 1 0 Cesare Orsenigo pápai nuncius közölte a püspökkari konferenciával, hogy a Szentszék „helytelenít a túlságos és veszedelmes közösködést a másvallásúakkal”. Bár a szorosan vett „communicatio in sacris” már nem fordul elő, mégis szokás az istentiszteletre és különösen egyházi ünnepségekre vagy összejövetelekre más vallású papokat és híveket meghívni, ami könnyen in- differentizmust szül. . . A nuncius közbelépésére több püspök megtiltotta, hogy katolikus szertartást a protestáns egyházakkal együtt végezzenek az állami vagy társadalmi ünnepeken (pl. zászlószentelés), mire a protestáns egyházak tiltakoztak a felekezeti béke megbontása miatt. - EPL Cat. D Ppki konf. jkv. 1926. okt. 8. 1 11 EPL Cat. D Ppki konf. jkv. 1926. nov. 8. — Csernoch János Gasparri bíboroshoz intézett latin nyelvű levelének magyar fogalmazványa, Csernoch sajátkezű javításával. 112 Gasparri latin nyelvű válasza, 1927. júl. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents