Dévényi Ivánné: Csernoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (Budapest, 1977)

CSERNOCH JÁNOS TEVÉKENYSÉGE 67 magyar királyi kormány eljárását kritika tárgyává nem tettük.”84 A többségében protestáns kormányról a következőket mondja: „A beavatottak jól tudják, hogy a mostani m. kir. kormány összeállításánál sem Főméltóságodat, sem Bethlen Istvánt nem vezették felekezeti érdekek. Maga Bethlen gróf szükségesnek látta ezt előttem hangoz­tatni, amikor én megnyugtattam, hogy mi katolikusok ezt jól tudjuk, s Bethlenben és kormányában föltétlenül megbízunk. Főméltóságod kormányait készségesen fogjuk támogatni, ha az egyház szabadságát és jogait nem sértik, amit kizártnak tartok. . .”8 5 A kormány iránti tapintat megnyilvánul a november 16—17-én tartott püspökkari kon­ferencia jegyzőkönyvének megfogalmazásában is. Miután a hercegprímás ismertette Horthynak hozzá intézett, fent említett levelét, a püspöki kar úgy fejezte ki fájdalmát a kirány kényszerből történt kiszolgáltatása miatt, hogy minden felelősséget az antantra hárított, a kormányt semmiben sem okolta a történtekért: „Ezen eset páratlanul áll a szabad népek történetében és egyenes kigúnyolása annak a függetlenségnek, amelyet a ránk erőszakolt békekötés szövege biztosított nekünk.”86 A második királypuccs után a püspöki kar egy része megmaradt legitimistának, szemben állt a kormányzóval és féltékeny szemmel nézte a „protestáns kormány” egyre jobban megszilárduló hatalmát. Ennek a csoportnak a legszélsőségesebb tagja Mikes szombathelyi püspök volt, akinek a kormány iránti ellenséges magatartásában csak néha állt be átmeneti enyhülés. Rajta kívül Rótt Nándor veszprémi és Zichy Gyula pécsi püspök — Várady L. Árpád halála után kalocsai érsek — számított megbízható legitimis­tának, de ők a Mikes által kezdeményezett kormányellenes kirohanásoktól diplomatikusan távoltartották magukat. Csernoch János — annak ellenére, hogy továbbra is kapcsolatban állt a királyi családdal, és a hazai legitimista vezető politikusokkal (Apponyi Albert, Zichy János) személyes jó viszonyban volt — ha nem is fenntartás nélkül, de szövetségesévé vált a rendszernek. De Bethlen is vigyázott a hercegprímással megteremtett jó viszony meg­őrzésére. Igen nagy segítséget nyújtott a kormánynak Csernoch az 1922 május—júniusi választások lebonyolításában, az év elején megalakult egységes kormánypárt győzelmének biztosításában. A választási harcok idején a Szent István Társulatban tartott beszédeiben a prímás a keresztény egységet hangsúlyozta: „ ... a keresztény politikusok koalícióját sem katolikus, sem protestáns szempontból kifogásolni nem lehet, sőt szerencsétlen hazánk szomorú viszonyai között ezt a koalíciót őszintén óhajtanunk és előmozdítanunk kell.”8 7 „ . . .Nincs ország, amely a nemzeti érdek megalázása, az állami terület megcsonkítása és anyagi veszteségek folytán oly súlyosan szenvedne, mint Magyarország. Ilyen körül­mények között Magyarországot elkormányozni, az elkeseredés kirobbanását meg­akadályozni, a tenger sebet hegeszteni nagyon nehéz. S viszont semmi sem könnyebb, mint az ilyen nehézségekkel küzdő ország törvényhozását és végrehajtó hatalmát kriti­*4 A hercegprímás válasza a kormányzónak, 1921. nov. 6. EPL Cat. В 3511/1921. ,s Uo. ,6 EPL Cat. D/a Ppki konf. jkv. 1921. nov. 6. 11 Csernoch János Beszéde a Szent István Társulat 1922. évi közgyűlésén, „A keresztény egység” címmel. - Csernoch János: Katholikus kérdések. Beszédei a Szent István Társulat közgyűlésein, 1911-1924. 99. 5* } 0\ i ■

Next

/
Thumbnails
Contents