Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

II. Tanáraink

P. Huszár Jeromos OFM

P. Forró Dezső Kamill OFM (1922-1974)

A nyitra megyei Vágfarkasdon (ma Csehszlovákia) látta meg Isten szép világát 1922. március 4-én. Édesapja ács volt Vágfarkasdon, majd Pozsonyban. Nehéz munkával kereste meg a család számára a mindennapi kenyeret. Tőle örökölte az igazságszeretetet és az erős jellemet. Szentéletű édesanyjától a buzgóságot, szerénységet és szerteágazó művészi hajlamait. O Szent Ferenc Világi Rendjének tagjaként napi áldozó volt és naponta a pozsonyi ferencesek templomából indult bevásárlásra. Látása erősen megromlott, és így egy alkalommal a napi élelemre szánt pénzt véletlenül teljes egészében a templomi perselybe dobta. Szorongó érzéssel tért haza. Nagy csend következett, de félje megbocsátott neki. Kamill atya szomorúan emlékezett vissza arra, hogy rokonait 1945-ben tutajra rakták és Ligetfaluba dobták át, majd kitelepítették, mert magyarnak vallották magukat.

16 éves korában öltötte magára Szent Ferenc ruháját. A középiskolát Pozsonyban és az esztergomi Ferences Gimnáziumban, a teológiát Szombathelyen, a Ferences Teológián végezte. Szavaló, rajzoló, festő és zenei képességei korán feltűntek. Esztergomi évei alatt lelkes munkatársa volt az „Esztergomi Élet” folyóiratnak, majd Szombathelyen az ott megjelenő ferences teológiai folyóiratnak — az „Ifjúságinak. Az önképző körökön, városi szavalóversenyeken nagy vetélytársa a későbbi színésztehetségnek Velenczei Istvánnak és Vavrinyecz Béla zenész osztálytársnak.

1947-ben szentelte pappá Szombathelyen Kovács Sándor megyéspüspök. Ezután elöljárói parancsra a budapesti Festőművészeti Akadémiára iratkozott be, és itt szoros barátságot kötött Nemcsics Antal és Prokopp Péter művészekkel, kurzustársaival. Zenei vonalon pedig, mint Zsámboki-tanítvány, csellóművésszé képezte ki magát.

1950-ben, a rend működési engedélyének megvonása után egy orgonagyárban vállalt segédmunkát, majd a szemüvegkeretgyárban munkásként dolgozott P. Vitéz Baán atyával, aki később disszidált és Kamill atyát is kihívta egy hónapra az USA-ba. Az említett szemüvegkeretgyár később Esztergomba, a kaszárnya épületébe települt át. (Közben állandó tagja volt a Budapesti Belvárosi Ferences templom énekkarának. Hat év múlva, 1956-ban az esztergomi Ferences Gimnázium vezetőinek meghívására egészen 1974. február 25-én bekövetkezett váratlan haláláig - amit szívinfarktus okozott - kimagasló képességei alapján vezette növendékeit a rajzban, a műszaki rajzban, énekben, komolyzenében. Vezetése alatt az iskola szimfonikus zenekara fénykorát élte. Hosszú éveken át szerzett művészi élményt iskolánknak, városunknak rajz- és festménykiállításaival, valamint ifjúsági zenekarának klasszikus darabokat felsorakoztató előadásaival. Hangulatot, jókedvet, ünnepélyességet varázsolt az Intézetbe. Don Bosco

86