Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

I. Történeti áttekintés

Évközben természetesen mi is megkaptuk a szokásos szüneteket. Tanulmányi kiránduláson megnéztük a Nemzeti Színházban a „Csongor és Tündé”-t,4 Az első évben sokan kimaradtak valamilyen ok miatt. Összesen 17-en végeztünk az első félévben, és év végére csak 15-en maradtunk. Az iskolaévet az előírt időben fejeztük be. A tanulmányi eredmény a következő volt: Jelesrendű 1, jórendű 8, elégségesrendű 5, egy tantárgyból elégtelen 1 Bizonyítványosztás a Te Deum után 1947. február 25-én volt.

A VI. o^tájyn alakuló értekezlete március 6-án volt. Ugyanezen a napon volt a Veni Sancte, az iskolai év megnyitása, 6-án pedig az első tanítási nap. Ebben az évben csak egy osztály indult, mert a VKM anyagi okokra hivatkozással nem engedélyezte űj V. osztály^ megnyitásai.Marcíüs~26-áií az anyáiskoía hivatalos látogatásár végző 3r. Éapp László“plánslá igazgató meglátogatta a gazdasági ismeretek óráját, és elbeszélgetett velünk. Az utolsó tanítási nap július 25. Összefoglalások: július 28-30. Év végi osztályozó és záró értekezlet július 30-án. Te Deum július 31-én. Mögöttünk volt egy tanév és két iskolaév. Ekkorra már eldőlt, hogy várhatóan kik fogják kitartóan végigjárni a következő évet. Azok, akik eddig is eredményesen tanultak.

Ä következő^év nem kezdődött zökkenőmentesen. A VKM ugyanis felvetette annak a gondolatát, hogy a következő iskolaéveket 10 hónap alatt kell elvégezni. A tanulók ragaszkodtak az eddigi rövidebb időbeosztáshoz, és titkos szavazással amellett döntöttek, hogy nem óhajtják a 10 hónapos iskolaévet, s a 2/000/1947. VKM sz. rendelet szerint kívánnak továbbtanulni. Ez azt jelentette, hogy az iskolai évben 510 tanítási órának kellett lennie, vagyis hetenként 25 óra.

Február 5-én meglátogatta iskolánkat dr. Molnár Erzsébet, aki a dolgozók gimnáziumának előadója a minisztériumban. Kaptunk nem hivatalos látogatókat is. P. Szalóczy Pelbárt igazgatónk jóvoltából látogatást tett nálunk több neves költő, (akik a bencés gimnáziumban tartottak szavalóestet) és elbeszélgettek a tanulókkal. Pár névre még emlékszem: Sík Sándor, Rónay György, Toldalaghy Pál, stb. Nagyon kellemes meglepetést és örömet okoztak kedves társaságukkal.

Ebben az évben 17-en végeztünk, mert évközben két új tanulót kaptunk. Sajnos már nem tanított minket M. Komora Antilia,.sem Mezey M. Perpétua. A saját iskolájukban, a helybeli leánygimnáziumban kapott nagyobb óraszám miatt nem folytathatták itt működésüket. Helyettük a német nyelvet Kapuy Vitái bencés tanár úr tanította. Ő készségesen vállalkozott erre a feladatra, és szívesen, derűsen végezte alapos munkáját. A mennyiségtan és a természettan tanítása dr. Ferenczi P. József tanár feladata lett, s ő ennek pontossággal s az eredmény érdekében jónak látott módszerrel tett eleget. Nem tudom elfelejteni azt az aranyos, mókás előadásmódot, ahogy játékosan, humorosan jóságosán huncut mosollyal igyekezett ezt a két tantárgyat belénk szuggerálni. Szemléltető tárgyai voltak a madzag, a krumpli, a sonka, stb. a „könnyebb érthetőség kedvéért”. Még az érettségi előtti szorongást is feloldotta, mikor felolvasta a kapott írásbeli tételben a teknőben ülő 50 kg-os gyermeket. Ezen mosolyogni kellett.

Az összefoglalásokat február 11-12-én tartottuk. 12-én folyt le az év végi osztályozó és záró értekezlet, 13-án volt az évzárás, Te Deum. Az utolsó évet, mely egyúttal befe45