Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

I. Történeti áttekintés

Sz. 609/1950. Budapest, 1950. szeptember 1.

„Főtisztelendő Atya! Az Egyház és állam közti tárgyalások során a ferenceseknek juttatott két gimnáziumot (Esztergomot és Szentendrét) a Mariana Provincia nem tudta vállalni, a Kapisztrán Provincia ellenben vállalta azt, persze a Mariana Provincia segítségére és támogatására számítva. Ez alkalomból most arra kéijük Főtisztelendőségedet, hogy a legsürgősebben nyilatkozzék, hogy a tanításban óhajt-e a fenti intézeteknél önként résztvenni és szakszerűen közreműködni. Talán nem is kell mondanunk, hogy ezzel önmagát és közösségét is bizonyos előnyökhöz segíti, ami jelen körülmények között érdemes a figyelemre. Távirati válaszát Tartomány főnökség, Budapest, Mártírok útja 23. sz. alá kéijük.

Testvéri köszöntéssel:

E felhívás értelmében a régi mariánus tanárok közül a következők vállalkoztak tanításra: P. Deák Florid, P. Gerencsér Sándor, Dr. P. Huszár Jeromos, P. Kerlezsa Lőrinc, P. Nagy Arisztid, P. Németh Pius, P. Szalay Kázmér, P. Tornyos Kálmán (gondnok). Dr. Takács Ince teológiai tanár... A következő évben: P. Takács Gergely, P. Hajdú Antal, P. Fodróczy Béda; 1956-ban P. Forró Kamill és tanulmányai befejezése után Dr. P. Máté Theodóz. (Az évek során 6 dolgozó testvér működött közre.)

Magam is személyesen kerestem fel Kelemen provinciális atyát e kérdésben és azt válaszolta: tanítsak. Valójában senki sem bízott a megegyezés tartósságában. Még Lup- tovics Kolos atya is így nyilatkozott Kelemen atyának: „Nézze, főatya, ön egyszerre húzatja ki az összes fogait, én meg egyenként.” Volt aki egy, volt aki három évet jósolt... Azóta tudjuk, hogy negyven esztendő lett belőle.

A történelem fényesen igazolta az iskolaalapító és azt újraindító atyákat, hasonló elszántságra buzdítva az utódokat a magyar ifjúságért.

Fr. Luptovics Kolos OFM tartományfőnök s. k.

Fr. Dr. Burka Kelemen

tartományfőnök s. k. ”

33