Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)
I. Történeti áttekintés
mot vezetett. Az általuk vezetett iskolák egy részét a ferencesek vették át. (Lásd alább P. Huszár Jeromos Dr. írását. 23.o.) A lakosság örömmel fogadta a ferences iskolák megnyitását. Pl. Mohácson a királyi engedély megérkezése alkalmából 1817. jan. 25-én a város nagy ünnepséget rendezett, amelyet este táncmulatsággal fejeztek be. A gimnázium ünnepélyes megnyitását 1817. nov. 4-én a zárdatemplomban bemutatott szentmisével vezették be. Szentmise közben mozsárágyúkból díszlövéseket adtak le. S hogy a napot emlékezetessé tegyék, a diákok közt kalácsot osztogattak, a nagyközönség pedig közebédre gyűlt össze. Hasonló érzelmekkel fogadták a ferences gimnáziumok megnyitását más városban is. Volt város, ahol este fáklyásmenetet tartottak. A virágkorban az egész országban mintegy száz ferences tanár 4-5 ezer diákot oktatott. A legnépesebb gimnáziumokba, pl. a bajaiba 350-400 diák is járt. A kisebbekben ennek felére tehető a tanulók átlagos létszáma. A magyar irodalom fejlődése szempontjából jelentősek voltak a ferences tanárok által írt színdarabok, iskoladrámák, misztériumjátékok, amelyeket rendszerint az iskola dísztermében adtak elő a környék lakosságának jelenlétében. Mindez azt mutatja, hogy a XX. századi tanítói működésüknek jelentős előzménye volt a megelőző három században: számszerűen az 1770-es években 24, az 1840-es években 21 gimnázium volt a ferencesekre bízva. A reformkorban a ferencesek a nemzeti megújulás és művelődés szolgálatába állnak prédikációikkal is. Széchenyi Istvánra nagy hatással volt a pesti ferencesek templomában Albach Szaniszló. Széchenyi szívesen hallgatta prédikációit, elfogadta lelki vezetését, s lelki megnyugvásul szolgált neki, hogy döblingi magányában is kitartott mellette. A szabadságharc idején kb. 100 tábori lelkész között ott vannak a ferencesek is. Közülük a legismertebb Gasparich Kilit, aki Perczel Mór hadtestében vállalt tábori lelkészséget és áldozta végül életét hazájáért. A 20. század első fele bővelkedik modem pasztorációs kezdeményezésekben: népmisszió, Kínai misszió, külföldi szórvány-magyarok pasztorációja, cigánypasztoráció, kultúrházak szervezése, oltárfaragó műhely. 1929-től Kínában is ott vannak a magyar ferencesek. 1938-ban a Szentszék külön területet jelölt ki számukra (Praefectura Paoking), és élére Lombos Lászlót nevezte ki apostoli prefektusi minőségben. A misszió 1949-ig működött. 1922-től az Egyesült Államokba kivándorló magyarok lelki gondozására a ferencesek sajátos feladatot vállaltak, plébániák vezetését vállalták azokon a helyeken, ahol a magyarok nagyobb számban éltek. 1932-ben a szétszórt lelkipásztori telepek etnikai alapon ferences komisszariátussá szerveződtek. A jelen század közepétől a ferencesek életében szintén a tanítás foglalt el jelentős, olykor központi, sőt kezdetben kizárólagos helyet. 1950-től két helyen tanítanak a ferencesek: Esztergomban, ahol kollégiummal együtt működik a gimnázium és Szentendrén, ahol a négy évtized alatt a 8 katolikus gimnázium közül egyedül működött mint vegyes (koedukált) gimnázium. Ekkor is úgy fogadták a történelem diktálta szükségletet, mint olyan feladatot, 21
