Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)

IV. 60 éve alapították a Ferences gimnáziumot

forgószele elsöpörte a könnyeket, megerősítette a bizonyosságot tudókat. Az régi felismerés, hogy az egyházi iskolákra szükség van. Manapság hazánkban, az egész térségünkben azok ideje jött el, akik áldozatot vállalnak, akik jót akarnak, és cselekszik is a jót. Ehhez ad most is nekem fogódzót, amit itt tanultam. A világ megváltozott, az egykori ferences diákok számára reményeink szerint kedvezően. Megváltozott a világ szeretetben, hiszen képesek vagyunk rá, szerethetjük honfitársainkat, szomszédainkat, akiket mellénk sodort a világtörténelem. Mire mi ezt megtanuljuk, leéljük életünket. Mondjunk köszönetét mindazoknak, akik segítettek azzá válni, ami kinek-kinek megadatott. Mindehhez II. János Pál őszentsége nyári látogatása során elmondott felhívás segített leginkább: „fedezzétek fel a magyar és keresztény gyökereiteket és minden lehetőt tegyetek meg a jó építéséért. Kapcsolódjatok be újból a kontinens történelmi folyamatába, elutasítva azt az agyonreklámozott életstílust, amely nem törődik Istennel, elhanyagolja a nemzeti öntudatot, s veszni hagyja azon értékeket; és ezzel vissza fogunk térni a keresztény Európába. ”

Köszönöm, hogy meghallgattak.

199