Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)
III. A mindennapok szépsége
áthelyezve, válaszfalakat és szélfogókat lebontva egy több mint 30 m hosszú, és közel 3,5 m széles gyönyörű fényes kerengőt kaptunk. A század első felében készült műkőburkolat helyett olyan mészkőlapokkal burkoltuk, mint a folyosórendszer többi részét. így a portai előtér kivételével az egész földszinti rész kövezete fel van újítva. A refectorium faragott kő ajtókerete ismét teret kapott és szépségét azok is újra megcsodálják, akik eddig is látták, de nem tűnt fel nekik. A kerengő díszítésére valószínűleg a korábban ott elhelyezett ovális képeket (ugyanaz a stílus, mint a refectoriumban) használjuk majd. A hat képből négy restaurálásra vár, kettő most van restáurálás alatt. Ugyancsak tavaszra készül el egy nagyobb méretű barokk kép, mely Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. A refectorium előtti folyosórész kinyitásával elértük, hogy a harmincas években a templom melletti folyosóba beépített sekrestye kivételével az egész kerengő körbejárható lett. Ilyen kolostor épület — se barokk, se későbbi — nincs a városban. A refectorium, a kolostor belső kertjét körülfutó kerengő, a templommal együtt Esztergom legépebb és legnagyobb barokk épületegységévé teszi házunkat, s mindez most szinte teljesen fel van újítva. Az építkezés alatt a pincében is folytak munkálatok. Itt leletmentést végeztünk. Dr. Horváth István a Balassa Múzeum igazgatója többször is járt a helyszínen, megtekintette a felbukkant középkori falakat és meghatározta az előkerült leletek korát. Számos Árpádkori tégladarab, tetőcserép és edénytöredék került elő. A legértékesebb azonban egy a XIII. század 20-as 30-as éveiből származó oszlopfő darab, mely feltehetően az első ferences templomból származik. Az oszlopfőről másolatot készítünk, mivel az eredetit a múzeumnak ajándékozzuk. Az így előkerült dokumentumokból egy állandó kis kiállítást szeretnénk létrehozni, ami a kerengő ablakmélyedéseiben kapna helyet. Esztergom, 1992 183
