Reisz P. Pál (szerk.): Az Esztergomi Ferences Gimnázum Jubileumi évkönyve 1993 (Esztergom, 1993)
III. A mindennapok szépsége
Ullrich Magdolna Iskolánkban tanuló diákok, akik a történelmi Magyarországról jöttek A politikai és társadalmi változások lehetővé tették, hogy az országhatáron túl élő magyar családok gyermekei 1990 szeptemberétől iskolánk tanulói lehettek és lehetnek azóta is. Az 1990/91. tanévben Erdélyből, 1991-től Kárpátaljáról, Bukovinából, Bácskából, majd Felvidékről is érkeztek tanulók. A beilleszkedés általános problémáin túl legnagyobb nehézséget az anyanyelv kifejezésbeli hiányai, valamint pl. azonos hangzású kifejezések más-más fogalmi tartalmat hordozó szavak, elnevezések okozták és okozzák. Az erdélyiek szókincse általában gazdagabb, színesebb, árnyaltabb. A „külföldi” tanulók közül viszonylag kevesen részesültek és részesülhettek szervezett, rendszeres, magyar anyanyelvi oktatásban. A szülőföldjükön hűséges — magyar irodalmat és nyelvet — tanító kollégákat viszont tisztelet illeti azért az ügybuzgóságért, amellyel a szép magyar nyelv gazdagságának megőrzéséért fáradoznak. Sajnos, a „határon inneni” iskolatársak keveset tudnak az elszakadt „testvérek, rokonok” életmódjáról, az ott élők szokásairól, magyarságuk vállalásának nehézségeiről — gyakran dédszülőkig visszamenőleg —, mert az előző , megszűnt politikai hatalom mindezt, — ha kellett — drasztikus eszközökkel is megakadályozta. Figyelmen kívül nem hagyható, hogy pl. magyarságuk vállalásáért sokszor emberi méltóságot sértő megkülönböztetett, megalázó, jogtalan, igazságtalan bánásmódban volt, vagy (alkalmanként és földrajzi területenként még napjainkban is) van részük. Érzékenységük árnyaltsága természetes, amit osztálytársaik ritkán értenek, sőt előfordul meggondolatlan és tanulótársaik részéről gyakran tudatlanságból származó durva megjegyzés is. Alkalmanként egy-egy kötetlen beszélgetésben nagy érdeklődéssel hallgatják egymást, ha az otthoni körülményeiket, mindennapi életüket feltárják egymás előtt — ha közelednek egymáshoz. Osztálytársaik előtt általában elhallgatják azt is, hogy többségük a nyári szünetben kemény fizikai munkát is végez. Napjaink közösségeiben — így nálunk is — sok problémát okoz a „más”-ság elfogadása, elviselése. Az egymás felé közeledésben nagy fékező erő még ma is a félelem, a társakkal, környezettel szembeni bizalmatlanság. Sajnos, még a felnőttekre is nagyon gyakran ugyanez jellemző. Vendégtanulóink felzárkóztatása órarend szerint történik. A kötelező két idegen nyelvből az egyik a hovatartozásuk szerinti — román, szlovák, ukrán, orosz, szlovén, stb. —, melyből középfokú nyelvvizsgát tehetnek és tesznek. A másik idegennyelv szabadon választott. 152
