Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

A császári és királyi 26. gyalogezred

gélye - 241-es csúcs - 225-ös magaslat, valamint a Kosarzewka völgy közötti sávban) a II. zászlóaljnak jobbszárnyával a 14. hadosztályhoz csatlakozva a Pawlowtól keletre fekvő erdő keleti szegélye irányában, a IV. zászlóaljnak pedig jobbra csatlakozva Zdrapy ellen kellett támadnia. Eközben riadóztatták a hátrébb lévő I. és III. zászlóaljakat is, amelyeket a második lépcsőben jobbra lépcsőzve állítottak fel, hogy szükség esetén vagy Pawlow, vagy pedig Zdrapy irányában legyenek bevethetőek.

Borotha ezredes leírása szerint a „tüzérség a legkevésbé sem tudta támogatni a támadást, minthogy az idő sürgetésében egy alapos tüzérségi előkészítés sajnos ki volt zárva. Minden a pillanattól függött!"

Alig érték el a tűzvonal zászlóaljai a Zdrapytól Pawlowra húzódó hegyhátat, a túlerőben lévő ellenséggel találkozóharc fejlődött ki. A tűzlépcsőben lévő zászlóaljak két századot a rajvonalba rendeltek, két századot pedig tartalékban tartottak vissza.

A támadás során az első vonal alighogy áthaladt a Zdrapytól nyugatra vezető úton, heves puska- és géppuskatűzbe került. A századok átgázoltak az első orosz vonalon, de mire megérkeztek a magaslatra, már az összes század az első vonalban volt bevetve.

Ekkor a 14. gyaloghadosztály jobb- és az ezred balszárnya a magas tiszti veszteségek miatt megingott. Briebrecher Gyula őrnagy a támadás során súlyosan megsebesült, és hátra kellett szállítani. Borotha ezredes a kritikus helyzet elhárítására a III. zászlóaljat a pawlowi erdő irányában vetette be.

A késő délutáni órákban a Zdrapynál még mindig fenyegető áttörés megakadályozására az I. zászlóal31