Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Az esztergomi 26-os gyalogezred emlékművei

1934-ben a cs. és kin 26. gyalogezreddel nagy részben azonos területről sorozott nyitrai m. kir. 14. honvédgyalogezred egykori tisztikarának sikerült akkora összeget összegyűjteni, amiből 1934. június 10-én Esztergomban felállíttathatták az ezred saját hősi emlékművét. Ez akkora hatással volt a 26-os bajtársakra, „hogy sürgető fellépésekből és megnyilvánult adakozási képességükből ítélve bizton remélhető volt, hogy egy újabb gyűjtési kísérlet teljes sikerrel fog járni". Ezen felbuzdulva 1934. július 3-án ismételten kérték a belügyminisztert, hogy engedélyezze az újabb gyűjtést Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék, továbbá Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyék, valamint Budapest székesfőváros és Győr szabad királyi törvényhatósági jogú város területén. A gyűjtés vezetésével dr. Etter Jenő ügyvédet, Esztergom tiszti főügyészét, az ezred egykori tartalékos hadnagyát bízták meg.

Szeptember 22-én a Fürdő Szálló színháztermében nótaestet rendeztek, amelyen fellépett Bodán Margit, Jámbor Ha és Kubányi György is. A befolyt jövedelmet a 26-os emlékmű felállítására kívánták fordítani. A rendezvény iránt való érdeklődés azonban alulmúlta az előzetes számításokat. Az Esztergom és Vidéke az alábbiakat jegyezte meg ezzel kapcsolatban: „[...] Sajnálattal láttuk, hogy városunk milyen csekély érdeklődést mutatott a művészest iránt. Ha már a kiváló művészek személye nem vonzza a közönséget, hazafias szempontból, a volt 26-osok iránti kegyeletből sokkal nagyobb számban kellett volna megjelennie."

231