Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Az esztergomi 26-os gyalogezred emlékművei

A fenti hírek alapján megállapíthatjuk, hogy a lőtéret 1889 augusz­tusa előtt építették, de figyelembe véve, hogy Grivicsics 1887 novem­berének közepén vette át a beosztását, a mun­ka legkorábban 1888 tavaszán kezdődhetett el és valószínűleg át­nyúlt a következő évbe is. A parkosítás említése is az 1888-as időpontot erő­síti, hiszen legalább egy évre van szükség, hogy a beültetett növények meggyökeresedjenek. Két évvel később ismét fontos esemény színhe­lye volt a lövölde, ugyanis Grivicsics ezredes kezde­ményezésére 1891. október 30-án, a caldierói csata emlékére bevezetett ezrednap nyitó rendezvénye is lövészverseny volt. Az ünnep alkalmából a katonai lö­völdét nemzeti színű zászlókkal díszítették fel. Először céllövészetet tartottak, melyen a Rudolf főherceg ál­tal a legjobb lövőnek fölajánlott órát Rudolf őrmester nyerte el. Rajta kívül ezüst órát nyertek: Gál, Novotni, Mikulák, Vaczlanek, Nemecz, Mandel, Csermák és Batta altisztek. Bricska, Stefán, Petrovics, Csaszni és Szokum altisztek pedig 1-1 aranyat kaptak. A díja­kat Grivicsics ezredes adta át, majd a legénység kö­zött kiosztásra került a város által felajánlott 6 hl bor és 1000 db szivar. A harapnivalót a tisztikar állta. A megvendégelés után a bakák az ezred cigányzeneka­ra köré gyűltek. Jelmezes táncok következtek, ahol 57. kép Grivicsics Dániel 223

Next

/
Thumbnails
Contents