Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

Háborús történetek

1917 májusa óta a Pozsonyi M. K. engedélyével a gyengélkedő szobához egy fogászati ambulatorium kapcsoltatott. Ennek a forgalma következő: 1942 fogat húztunk, prothesist kapott 35 egyén, aranymunkát 45 esetben csináltunk és végül 162 betegnek tömtük be rossz fogait.

Ezen az absolut számaiban mégis óriási beteg- forgalom lebonyolítására az alábbi photographiákon feltüntetett helyiségek és személyzet állott rendelkezésünkre. Az esztergomi helyőrségben van egy főorvos. Dr. Fried Imre pótzászlóalj orvosfőnök, irodavezető, Charitán József népfölkelő szakaszvezető, egészségügyi altiszt Imely Géza rokkant tizedes. Ápolók: Baboczky András és Varga Imre; azonkívül Breuer Géza egyéves önkéntes tizedes, mint a fogászat technikai munkása. Kisegítő írnok Stadler Béla egyéves önkéntes tizedes. A harctérről időközönként hazakerült és felgyógyult orvosnövendékek hathatós támogatásban részesíttettek. Ez idő szerint beosztva Waldmann Adolf szanitéc hadnagy Esztergomban és írás Béla szanitéc zászlós Párkányban. A párkányi helyőrségben 1917. június 1-ig dr. Vidor Jenő segédorvos azóta pedig dr. Földes Jenő főorvos látja el az ott elhelyezett újonc század egészségügyi szolgálatát. A pótzászlóaljjal kapcsolatos üdülő működését ezen osztály orvosfőnöke dr. Földes főorvos külön cikkben ismerteti.

Nehéz és felelősségteljes feladatunk végzésében mindenkor megértő és értékes támogatásban volt részünk úgy a parancsnokság, mint a tisztikar részéről. Munkásságunkat mindenkor két szempontból végeztük; szem előtt kellett ugyanis tartanunk egyfelől a

159