Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)
Háborús történetek
szítették s nem gondolták előkészítő helynek a maguk számára... S a temetés után? A bajtársat, kit annyira emlegettek, kit meg is sirattak, kiért imádkoztak is, ott hagyták csendesen nyugodni, ő róla többé nem beszéltek, úgy gondolták: az elesett munkáját befejezte, az élőkre pedig még nagy feladatok várnak. A sír egyedül maradt s emlékét csak a keresztfa őrzi és az otthoniak szerető szíve... 6. Gaje Roztockie és Aleksiniec Nw. között a 379. térképi jelzéstől északkeletre néhány lépésnyire fekszik a huszonhatosok egyik nagyobb temetője, melynek közepén álló nagy fakeresztjén ez a felírás olvasható: „Itt pihennek azok, kik hazájukért életüket áldozták fel". Ebben a temetőben ellenséges katonákkal együtt 225 hős pihen, ezek közül 158 huszonhatos. Egy másik, terjedelemre nézve kisebb, huszonhatos temető Gaje Roztockie keleti bejáratánál lett felállítva, ahol 22 elesett van eltemetve, kik közül 19 huszonhatos. Ezen két temető magában foglalja azokat az elesett hősöket, kik 1915. október 25-étől 1916. július 24-ig az ezred körében haltak meg. Gaje Roztockie és Zalozce Nw. között lévő községi temetőbe a hadosztálykórházak temettek, ahol 79 huszonhatos nyugvóhelyére akadtam. A nevezett helyeken a temetők körül vannak kerítve, a sírok rendesen felhantolva, az elesettek neve keresztfába, illetve sírfába bevésve, kiégetve, vagy kifestve s így jókora időre állandósítva lettek. Hasonlóképpen rendbe lettek hozva az ezred föntebb említett állása körül lévő egyes sírok is, melyek még előbbi eredetűek s jobbára idegen ezredbeliek. Ezeknek 141
