Miklós Tamás - Négyesi Lajos (szerk.): Huszonhatos hadiemlékkönyv - Váérosunk, múltunk 6. (Esztergom, 2019)

A császári és királyi 26. gyalogezred

Közbenső terület, a töltések vonala és a védelem középpontja közti támpontrendszer, pl. géppuskafé­szek és egyéb gyorstüzelő eszközök. Főállás, mint neve is mutatja, az összes védelmi eszközök sűrítve. Az összes védelmi eszköz tűzössz- pontosítása a legtöbb esetben megállásra kényszeríti a behatolt ellenséget s a megfelelő pillanatban meg­indított gyors ellentámadással a fegyverektől megza­vart ellenséget visszaveri. A védelmi erők elhelyezését nagyban befolyásolja az ellenség távolsága, az előállás terében kifejthető mozgási lehetőség, járhatóság, a Piave eléggé változó kb. 1-1,5 méteres mélysége, mely itt kevésbé kedvez a meglepetésszerű támadásnak. Tehát riadóállapotot ez a helyzet nem vesz igénybe. Ezért a nyugalmasabb időszakokban a katonák a támpontok minél tökéle­tesebb kiépítésével és kiképzéssel foglalkoztak. Az előtérbe kihelyezett járőrök éberségén múlik az el­lenséges meglepetés elhárítása, illetve annak a jel­zése, e hegyi folyó állapotának, állandó árapályának és mélységi változásainak figyelése. A töltések vona­lában a feladat a betörő csoportok feltartóztatása, il­letve ha innen a közbenső területet is elérték, az itt elhelyezett géppuskafészkekből és egyéb támpontok­ból tüzelő fegyverekkel az ellenséget erőtlenné tenni. A fővédelmi vonalba esetlegesen betört ellenséget el kell reteszelni, oldalról és hátulról lőve megverni az összes bevethető erővel, beleértve a tartalékot is. A leghatásosabb védekezési mód az ellentámadás. Az egyes támpontok telefonösszeköttetésben vannak egymással. 105

Next

/
Thumbnails
Contents