Elmer István: Fehér szavak. Kisregények a pálos rend történetéből (Budapest, 2013)

Vezér Ferenc: Minden élők útján

„Fiatal asszonyok és lányok jöttek a faluból és a környékbeli ta­nyákról. Ott bújnak meg hátul.” A távolból érteni már nem lehe­tett, de Gumifejű Jancsi dülöngélő-kiabáló-kántáló hanghordozá­sa mégis azt hirdette. ,Jönnek az oroszok! Jönnek az oroszok!” — míg valaki meg nem rázta, hogy téljen észhez: „Maradj csöndben, te bolond! Nem elég így is a baj!” A fiatal szerzetes a mutatott irányba fordult. Nem látott semmit. Könyves testvérre nézett. Az meg elindult, lépteivel hívta maga után. A szerzetesház homlokzati élén túl, a bevetődő fény szép csöndjében mint egy szoborcsoport, ott álltak. Mennyien voltak? Sokan vagy csak néhányan? Ugyan mit számít. Mint egy szoborcsoport... de ők nem szobrok voltak, hanem feszes arcú nők, akiket még nem gyötört meg, hanem széppé tett a munka és a friss levegő. Páter Ferencet annyira meglepte ez a festői látvány — mintha egyszer, valahol látott volna már ehhez hasonlót, csillogtak az olajvonások, érett, bizánci sárga fény a festményen, odavetődött egy lépcsősorra, a fény forrását nem isméjük, csak tudjuk, hogy van, és meghatározza az egész képet, a fény távlatában embercso­port... — annyira meglepte a látvány, hogy elbűvölte. „Ne féljetek!” Szikár, egyszerű hang a magyar alföld széles tagoltságában: „Ne féljetek!” De ők továbbra is riadtan álltak. A nehéztüzérség — úgy látszik — még a sötétség beállta előtt tel­jesíteni akarta feladatát. Már nemcsak a robbanások hangja hallat­szott, hanem a torkolattüzek is felvillantak. „Holnapra ide érnek, vagy még az éjszaka. Ezek a szegények meg...” Páter Ferenc ráhelyezte tenyerét Könyves testvér alkarjára. „Ne féljetek...” — és a nők, akik eljövendő megbecstelenítésük rettegő szégyenét szorongatták magukban, a kínt és a katonák sza­gát, nem értették, mi történik velük, csak azt érezték, egyszeriben megváltozott minden. Mintha... De ennek a „minthá”-nak a magyarázatáig már egyikük sem jutott el. Páter Ferenc nem mérlegelte, mennyi az élelmiszer­tartalékuk, s mi történik, ha a katonák rátalálnak ennyi szép­ségre.. .-S3 229 ES-

Next

/
Thumbnails
Contents