Az Ideg-elmegyógyászat 50 éves története Esztergomban - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

ezentúl hivatalosan „Esztergomi Simor Kórház”-nak neveztessék. A kórház homlokzatán is ez az elnevezés legyenfeltüntetve. Mára szerződés is ily néven nevezze a kórházat.”

1920-tól Vándor Ödön vette át a Simor irányítását, ahol 80 ágyon gyógyítottak.

Állandó vita tárgyát képezte a két kórház együttműködési szerződése.

A város a megoldást a Kolos fejlesztésében látta, de erre nem volt megfelelő fedezet. Az állam a Simor Kórházat támogatta. 1924-ben pl. 300 millió koronás államsegélyt adtak.

1925. október 27-i ülésén a Képviselő-testület a következő döntést hozta:

„a Simor Kórházzal kötött szerződést fel nem mondja, hanem a két kórház között a kapcsolatot fenntartja, úgy hogy a Simor Kórházban egy bizonyos speciális u.n. légmellkezelés céljából és különböző pénzintézetek tüdőbetegeit helyezteti el, valamint a Simor Kórház egy elkülönített részében fertőző betegeket is!’

Eggenhofer Béla is, - aki 1933-ban Gönczy Béla halála után lett a Kolos igazgatója- ezt az elképzelést támogatta „Szanatóriumi jelleggel tüdőosztályt kell kialakítani".

Ez az elképzelés azonban csak a Kolos Kórház rekonstrukciója után valósulhatott meg tejesen.

1943-tól önállósult a Simor Intézetben a Tüdőosztály a háborúból hazatért Szigethy László irányításával. 1950-ben államosították az intézményt. Dr. Szi- gethy László vezetésével Tüdőosztály működött benne 1968-ig. Szigerthy főorvos nyugdíjba vonulása után 1962-től 1964-ig az osztályt Diószegi Tibor és Mohos Iván vezette. 1964 -és 1968 között pedig Teleki Kálmán irányította az osztályt. Ezt követően a tüdőbeteg ellátás Tatabányára került.

Ekkor Leel-Össy Lóránt Neuropsychiátriai Osztályt szervezett és indított be itt 1968. szeptember 11-én.

4