In memóriam prof. Dr. Leel-Össy Lóránt - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)
ben „elviselni” a sok távollétét, rengeteg munkáját. Ennek tágabb körben is mindig hangot adott, amikor előadásainak végén megköszönte Anyukánk támogatását. Szeretett kertészkedni, otthonunk körül csodás virágoskertet varázsolt. Gyönyörű csokrokat kaptam Tőle szépséges virágaiból, g gyöngyvirágból, nefelejcsből és a kedvenc meseszép rózsáiból ... Édesanyánknak akkor is gyakran hozott virágot, ha éppen nem nyíltak a kertben. Minden évben, a kertjükben nyíló első rózsát Anyukámnak szedte le. Tulajdonképpen hajlott a romantikára is-le- hetséges, hogy Édesanyánk hatására, vagy az ő kedvéért...- ezt már nem tudni- annyi biztos, hogy ők valóban egyek voltak, érzésekben, gondolatban és cselekedetekben is, teljes mértékben kiegészítették egymást. Mindent megbeszéltek egymással. Nekünk, gyerekeiknek biztonságos jó érzés volt, ebben az erős szere- tetkötelékben felnőni. Számára fontosak voltak az ünnepek, a családi összejövetelek, baráti találkozók. Lehetőség szerint mindennek megadta a módját. Életük jelentős- emlékezetes napjait mindig számon tartották és megünnepelték. Az 50. házassági évfordulójukra csodás két kötetes „Arany albumot” készített Édesanyánknak, összeválogatva a képeket közös életük jelentős eseményeiről, beleszerkesztve a kapcsolatukra vonatkoztatható legszebb prózai-, és vers idézeteket, valamint saját gondolatait a kettejük életéről. Kisgyermekként és fiatal felnőttként, „csak” nagyon szerettem Édesapámat. Most, időskoromban már a végtelen szeretet mellett, ismerve emberi, szakmai nagyságát, mélységes tiszteletet is érzek iránta és büszkeséggel tölt el, hogy az O lánya vagyok. Hálás vagyok az Úrnak az Édesapámért, hiszem, hogy valahonnan lát és tudja, hogy a szívemben örökké él... Budapest, 2018.06.27. Kolo^sváry-Kissné Leel-Óssy Ulla 8
