In memóriam prof. Dr. Leel-Össy Lóránt - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Ott szembesültem azzal, hogy ismeri az osztályon fekvő összes beteg nevét, kórképét, sőt évek múltán is emlékezett a betegek diagnózisára, tüneteire. Igyekezett oldani a betegek szorongását még nagyvizitek alkalmával is. Ott láttam meg igazán, mennyire EMBER. Évtizedes orvoslása ellenére mindvégig megérintette minden eset, amikor elvesztettek egy életet.

A tudást nagyra becsülte, mindhalálig tiszteletteljes szeretettel gondolt, emlékezett tanítómestereire, édesapjára, a családi ősökre, emléküket igyekezett ápolni, tág körben is felidézni. Ennek jegyében születtek, nyugdíjas éveiben többek között—szakmai tudományos munkáin túl- családi indíttatású könyvei is : Bihar-Sarkad és a Leel-Ossyek címmel; valamint Baltazár Dezső a püspök címmel.

Otthon mindig vele volt „kisrádiója”. Bámulatos mennyire meg tudta osztani a figyelmét. Halk aláfestő zene mellett írta tudományos munkáit.

Idejét brilliánsan beosztotta. Mindig a lényegre törekedett A számára felesleges dolgokkal nem foglalkozott, kivéve,ha az valaki más számára fontos volt.

Kikapcsolódást jelentett számára az olvasáson- irodalmon túl a többi művészeti ág, a festészet, a zene. Hatalmas könyvtára mellett, rengeteg lemeze volt, operák, egyéb komolyzenei művek. Kedvelte a modern zenét is, különösen az

amerikai jazzt. Magnókazettákra is felvett rádióműsorokat kedvenc előadóitól. Szeretett zenélni is-még idős korában is emlegette kedves tangóharmonikáját, amit az orosz katonák vettek el tőle. Ünnepek alkalmával, várva a család többi tagjára, zongorázott, vagy a kis elektromos orgonáján játszott.

Rengeteget olvasott, ha nem szakmát, akkor hazai-, és világirodalmi műveket, napilapokat, folyóiratokat. Tá6