Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

1848. március 18-án alakult meg Esztergomban, a forradalmi események hatására, a nemzetőrség. Esztergomi városi főorvosként, Dr. Lőrinczy Rezső felkelő nemzetőr lett, megválasztották, a 4. század hadnagyává. Dr. Lőrinczy Rezső, nemzetőr főorvos-hadnagy, orvosi naplójának 1848. szeptember 5-i bejegyzése, történelmi jelentőségű: „4 és 5 óra között délután Gróf Széchényi István Minister a Gőzhajó kiálló hídjáról a Dunába ugrott, de szerencsésen kifogták. Az öngyilkosságot megkísérlő Széchenyit, a legnagyobb magyart, az esztergomi Dr. Lőrinczy Rezső, és a gróf háziorvosa, Dr. Almássy-Balogh Pál részesítették elsősegélyben, adtak számára elsődleges testi és lelki sebeket gyógyító kezelést. Az orvosi ellátás, nemcsak egyszerű gyógyítás, hatósági eljárás volt, hanem, nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű, orvosi tevékenység, hiszen Gróf Széchenyi István ekkor, a regnáló, és háborúban álló Batthyány kormány közlekedési minisztere. Dr. Lőrinczy Rezső főorvos, nemzetőr hadnagy, méltó volt a feladatra, amit kiválóan teljesített, betegét kiválóan ellátta, az orvosi titkot megőrizte, olyannyira, hogy egyedül csak orvosi naplójába jegyezte be az eseményt.

Az 1846-ban városi főorvossá kinevezett, dr. Lőrinczy Rezső, az akkori esztergomi kórháznak nevezett épületben, ami valójában hajléktalanszálló volt, elképesztő állapotokat talált. A szegényházi ingyenes, vagy alacsony költségű ellátást, csak az vette igénybe, akinek nem tellett másra, nem volt saját otthona. Dr. Lőrinczy Rezső 1846-tól 1853-ig minden fizetség nélkül, önzetlenül végezte feladatát a kórház főorvosaként. 1853-ban kórházigazgatói kinevezése mellett alorvosával, dr. Csernó Jánossal együtt fizetést kap Esztergom városától, Jagasich Sándor vármegyei főispáni helytartó utasítására. A főispáni utasítás nagyban támaszkodott az Esztergom járási tisztifőorvos, Dr. Lőrinczy József véleményére, aki Rezső testvére volt.

Dr. Lőrinczy Rezső ettől kezdve nem ingyen, önkéntesként, jelentős magánpraxisa mellett végezte munkáját, ahogy azt tette 1846-tól, hanem kinevezett igazgatóként. ... A korszakban páratlan módon figyelt, a fertőtlenítés fontosságára. A hajléktalan ellátás szociális, és az egészségügyi ellátás kórházi funkcióit, szigorúan elkülönítette. Dr. Lőrinczy Rezső első igazgatása alatt, 1857. május 1-től a helytartótanács a helyi kórházat országos közintézetté nyilvánította. A közintézeti státusz megszerzése, a két Lőrinczy fivér, és dr. Lőrinczy József vármegyei, járási tisztifőorvos apósának, Kiczinger Mihálynak, Szenttamás bírájá- nak, Esztergom Vármegye Közgyűlési tagjának közös érdeme volt. A kórház49