Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

ebben az időben egyszerre voltak, gyógyító háziorvosok és hivatalnokok, fő feladatunk, a járványos betegségek megelőzése, és leküzdése volt. Testvéré­vel, Rezsővel együttműködve, jelentéseinek és véleményének is köszönhetően 1857-ben országos közintézeti státuszt kap a kórház, így ellátott betegei után a központi kormányzat, a helytartótanács fizet állami finanszírozást. Az időszak a passzív ellenállás ideje. A Lőrinczy fivérek, ha kellett beálltak nemzetőrnek, orvosnak, de az elnyomás időszakában is megtalálták a lehetőséget, hogy szere­tett városukat gazdagítsák, közkórházat fejlesztettek, ha úgy tetszik, lobbiztak a köz, az esztergomi polgárság javára. A Lőrinczy fivérek támogatói nemes tö­rekvésükben, a városban és a megyében fontos pozíciókat betöltő unokatestvé­reik, nagybátyáik, a Niedermannok voltak, és Kiczinger Mihály (1807-1878), Szenttamás bírája, Lőrinczy József apósa. Dr. Lőrinczy József 1852-ben, a Ví­zivárosi plébániatemplomban vette feleségül Kiczinger Annát (1836-1902), Kiczinger Mihály és Wick Anna leányát. Három gyermekük született: Kálmán 1853-ban, József 1855-ben és Gizella 1857-ben. Gyermekeikkel, Kiczinger Mi­hállyal és feleségével együtt, az újonnan épült Hosszú sori (Simor János utca 21.) házban laktak,1857-ben, járási tisztiorvosi működése alatt kap közkórházi státuszt az esztergomi kórház, melynek első igazgatója testvérbátyja és szakmai példaképe, mentora, Lőrinczy Rezső lett. Nem ismert veszélyt, lehetetlent, ha a gyógyításért kellett küzdeni. Az 1858-as kolerajárvány idején bátran és hősie­sen helytállt, tisztiorvosként egyrészről küzdött a járvánnyal, másrészről kezelte a fertőzött embereket. 1858-ban betegeitől megkapott kolerában halt meg, 36 évesen. Diagnosztikus tömörségű, mély fájdalomról, egyúttal orvosi fegyelemről tanúskodnak, Rezső orvosi naplójának bejegyzései, aki súlyos beteg öccsét ápol­ta, gyógyította: „Jóska öcsém, XII. hónap, kolera”. Orvosi pályájára végig jel­lemző, a doktori munkájában, megfogalmazott tézis : „ Religione, humanitate, prudentia, medicus verus non caret „ Hittel, emberséggel, bölcsességgel, tisztes­séggel gyógyította a betegeit, és ha kellett az életveszélyt is vállalta értük. „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint amikor valaki életét adja az ő barátaiért”,- tanítja Jézus (Ján. 15, 13) Szépapám orvosként, a betegség elleni küzdelemben, betegeiért áldozta fel fiatal életét. Rezső támogatása mellett, Kiczinger Mihály és felesége, Wick Anna nevelték fel unokáikat, köztük Lőrinczy József ükapámat. Dr. Lőrinczy Józsefnek ma 50 leszármazója él, sokan közülünk Esztergomban. Mára, már csak az, 1850-es években készült, az 1980-as években, az akkori kö­rülmények miatt, sajnálatosan a család tulajdonából kikerült, egykoron látvá­nyos, mára felújításra szoruló síremlék, felirata, őrzi nagyszerű emlékét. Nincs 47

Next

/
Thumbnails
Contents