Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

értekezéseiből, róla fennmaradt írói és művészi alkotásokból pontos képet alkothatunk magunknak egy igazi magyar nemes úrról, egy kiváló orvostudósról, egy szociálisan érző emberről.

Egész életére nagy hatással volt azoknak az érdemeknek a sorozata, amelyekért dédapja a nemesi oklevelet kapta, és amelyeket a nemesi oklevél fel is sorol: az ősök vitézsége, a hűség, az adott szó szentsége”. - írja róla Osváth Andor az Esztergom és Vidéke tárcájában

A kucsini nemesi előnév egy felvidéki falura utal:

A község 1899-ig viselte ezt a nevet, ma Felsőköcsény az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Osváth Andor így folytatja Kamenszky István méltatását:

„A széleslátókörű tudósra mi sem jellemzőbb, ha meggondoljuk egyik megállapítását, amelyben kijelenti, hogy nem elég a magyar nemesnek, a hazáját igazán szerető állampolgárnak egy vármegyében letelepedni és szűk látókörrel szemlélni a haza áldatlan viszonyait, hanem kötelessége hazánk különböző vármegyéit tanulmányozni, különös tekintettel a népegészségügyi és kulturális berendezkedésére”.

Kamenszky István a pesti egyetemen szerzett bölcseleti és orvosi oklevelet.

1825-ban nyújtotta be meglehetősen hosszú című doktori értekezését:

„Orvosi Értekezés ’a Magyarországi Levegő’egészséges létérőláltalányosan, és felelet azon 3 kérdésre: Mellyek a köznép közönséges nyavalyáji Magyar Országban ? Miilyen okokból erednek azok? S micsoda diet etikai életmóddal lehet megelőzni és elkerülni azokat? Mellyeket a ’T.N. és Tudós Magyar orvosi Kar” engedelmével s helyben hagyásánálfogvást Orvos-Doktorságra emeltetésekor a bevett szokás szerint a ’Tudósok’köz tétele alá terjeszt:

Nemes Kamenszky István Boldogkőváraljai Fi a Szép M.M. s Böltselkedés Dok34