Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)
Előszó
DR. HOFFMANN VILMOS (1821-1884) 1821-ben született az akkor Zala, ma Veszprém megyéhez tartozó Zánkán. Pesten avatták orvosdoktorrá, szemész és szülész mesterré. Disszertációját a Mózes hitű doktor. „nagyságos és főtisztelendő Galánthai Fekete Mihály úrnak, Hollótói és Szent- György Zöldmezői prépostjának, az Esztergomi Fő Székes Egyház kanonokjának és székes főesperesének” ajánlotta, akit nyilván személyesen ismert. „Disszertációja azért is érdekes, mert nem fogott erejét meghaladó spekulációkba. Megelégedett az eddigi eredmények remek összefoglalásával, amelyet a laikusok is megértettek’’ Később német nyelvű közleményei elsősorban a népbetegségnek számító szifilisszel foglalkoztak. Cikkei a pesti Zeitschrift für Natur - und Heilkunde hasábjain jelentek meg. Az esztergomi doktorok közül elsőként jelentkezett Kossuth seregébe. 64 éves korában súlyos betegség után Esztergomban hunyt el. Halála előtt a katolikus hitre tért át. „Hoffmann Vilmos egész életen át nagy előszeretettel viseltetett a katholikus vallás iránt, gyermekeinek nagy részben katholikus szellemű nevelést biztosított” Az Esztergom és Vidéke nekrológjából idézek: „Függetlenségi harcunk elnyomatása után újólag Esztergomba tért s innen kezdve közel negyven esztendőn át az orvosi gyakorlatnak szentelte magát. Rokonszenves modora, bő tudománya és alapos gyakorlata által évtizedeken át a legelső köreink 28
