Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

Előszó

„Rosszat soha se mondott senkiről és ezt nem opportunizmusból tette, hanem mert nemes volt a szíve, jóságos, telve elnézéssel, megbocsátással.”

Édesapja Gedeon Gábor kir. táblabíró volt, édesanyját dömötöri Németh Jozefának hívták. A család Zselizen élt.

Gedeon Kálmán az egyetem elvégzése után a gróf Breiner-féle uradalom orvosa volt. 1882-ben házasságot kötött Mattyasy Ottiliával, akivel 30 éven keresztül élt boldog házasságban. Orvosi tevékenységét tisztelet és szeretet övezte.

Zoltán fia tbc miatt bekövetkezett halála után azonban nem volt maradása. Otthagyta a jól jövedelmező állását és 1887-ben Esztergomba költözött és itt új életet kezdtek.

Rövid idő alatt beilleszkedett. A papnevelde orvosa lett, de számos egyházi személy benne látta betegségeiknek gyógyítóját, így például orvosa lett Surjánszky Antalnak is, aki az esztergomi főkáptalan nagyprépostja volt. Boltizár József érseki helynök súlyos betegségekor is ott volt a konzilliáriusok között. A Katolikus Kör választmányi tagja volt. 1905-től a helyi Orvosszövetség alelnöki tisztét is betöltötte.

Szabadidejében fényképészettel foglalkozott és fotóit egy amatőr kiállításon be is mutatta. 1899-ben.

Mátray Ferenc a Vöröskereszt Kórház (Simor Kórház) igazgatója egy műtét kapcsán kezét felsértette és néhány órán belül ez a sérülés szepszist indított el. Elsőként Gedeon doktor metszette fel a lüktető végtagot, fertőtlenítette a sebet.

A fertőzés azonban tovább terjedt. A következő sebészi feltárást már Gönczy Béla végezte, de ő sem járt sikerrel. Ne felejtsük el az antibiotikumok felfedezése előtt vagyunk néhány évtizeddel. Mátray doktor röviddel a fővárosba való szállítása után elhunyt.

Az igazgatói székben Mátrayt Gedeon Kálmán követte.

városi könyvtár]

Esztergom

17