Orvos sírok az esztergomi Belvárosi temetőben - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)

A Belvárosi templom kriptájában nyugszanak

PROF.DR. SZÁLLÁSI ÁRPÁD (1931-2012)

Nyolcgyermekes nagyecsedi család hatodik gyermekeként született 1930. június 30-án. Nagykárolyban kezdte középiskolai tanulmányait. Legidősebb testvére, László Esztergomba nősült. 1946/47-es tanévben így lett esztergomi diák. Időközben Mátészalkán újra megnyílt a gimnázium és érettségi bizonyítványát már itt szerezte meg. Egyetemi évei alatt olyan oktatóktól tanulhatott, mint az anatómus Krompecher István, a fizio- lógus Went István,a polihisztor Jeney Endre.

1956-ban „summa cum laude” minősítéssel kapta meg orvosi diplomáját. Még, mint szigorló orvos, ez év elején, február 18-án feleségül vette egyetemi társát, Esztári Piroskát. A diploma átvétele után személyes invitálás hatására Jeney Endre Közegészségtani Intézetében kapott állást. A fiatal házaspár anyagi problémákkal küzdött és Szállási Árpád kénytelen volt a megyei kórház gyermek osztályán állást vállalni, ahová 2 évre gyakornoknak vették fel. Két év múlva, amikor a röntgenbe akarták irányítani, ezt nem vállalta. Körzeti orvos barátai javaslatára és nem utolsó sorban az anyagi biztonság reményében körzetet választott a mátészalkai járásban.

1960 tavaszán állást hirdettek a Dorog melletti Kesztölcön. Szállási Árpád ezt az állást fogadta el. Az 1963. évben ő volt a Dorogi Bányász SK sportorvosa is.

Kesztölci évei alatt kezdett el komolyan foglalkozni az orvostörténettel. Alapító tagja volt az Orvostörténeti Társaságnak. Megismerkedett a kor orvostörténészeinek csaknem valamennyi tagjával. Elkezdett publikálni és egy104