In memoriam Dr. Gönczy Béla - Kolos füzetek (Esztergom, 2018)
kórház építése, annak fenntartása és fejlesztése körül bármilyen módon segítségemre voltak. Teljesen át vagyok hatva attól a tudattól, hogy említett jóakaróim nélkül pusztán a magam erejéből eredményeket elérni nem tudtam volna... Nem tekintem tehát kitüntetésemet csak jutalomnak a múltért, de zálognak is a jövőért, s ezért ma 28 évi kórházigazgatói működés után újabb fogadalmat teszek, hogy ha az Úr Isten erővel s egészséggel áld meg, minél több eredményt kívánok még elérni a nagyközönség javára a közegészségügy szolgálatában. ” Gönczy Béla elképzelése szerint a Simor Kórházzal való kapcsolatot, érdek- egyeztetések mellett fel kell a jövőben számolni. Ennek természetesen az a feltétele, hogy a Kolos Kórházban megfelelő fejlesztések induljanak meg. A tervek el is készültek és további lépések történtek a tervek elfogadtatására és a kivitelezés mielőbbi realizálására. Ezek a tervek a 2 pavilon, a sebészet és a bel- gyógyászat, összeköttetését és egy új 70 ágyas épület létrehozását tartalmazták. Gönczy Béla ennél is tovább ment. 1926. június 1-i előterjesztésében a Kórházbizottság előtt felvetette egy kezdetben 50 ágyas, de később fejlesztendő elme osztály kialakításának célszerűségét. Meggyőzően érvelt is elgondolása mellett. „Állásomnak elfoglalása után még 1897-ben tettem először javaslatot egy elmeosztálynak városunkban való felállítására... ha berendezett elmeosztályunk volna, más megyék és kórházak is küldhetnének ide elmebetegeket. A tapasztalat...azt mutatja, hogy azoknak a közkórházaknak a léte van legjobban biztosítva, amelyek elmeosztállyal rendelkeznek” Felkérte a bizottságot, hogy „méltóztassék elhatározni, hogy a Kolos kórház szomszédságában a kórház által megfelelő telek vétessék, a mely telken volna felépítendő az új elmeosztály. ” Közben Gönczy Béla és Vándor Ödön elérte a nyugdíj korhatárt, mégis, mind a kórházban, mind a városban általános volt az az óhaj, hogy maradjanak még a helyükön. A december 30.-i testületi ülésen így fogalmaztak: „eminens érdeke, úgy a kórháznak, mint a város közösségének, hogy nevezettek a kórház vezetésében továbbra is részt vegyenek, s annak éléről még el ne távozzanak...személyük elvesztése feltétlen káros hatással lenne a kórház jó hírnevére és legjobb, illetve legeredményesebb működésére”. 14