Pifkó Péter: Esztergom házszámozása 1777-1985 (Esztergom, 1985)

fordult elő. Ha a házak lakóit társadalmi megoszlás szerint vizsgáljuk, s az 1820-as adókönyv adatait képzeletbeli térképre vetítjük, akkor azt látjuk, hogy a nemesek, a honoráoiorok (tanultak) elsősorban a Fő piacon, és Buda utcán laknak. Többségében itt találhatók a kereskedők házai, boltjai is. Szinte teljesen iparosok lakják az Öreg és a Szent Anna utcát, valamint a Kémet utcát, Hosszú sort. A Duna utca mutatja a legtarkább képet, mivel lakói között vannak városi tanácstagok, módosabb iparosok és halászok is szép számmal. A VI. Fertályt, a Tabánt és a Teréziánu- mot szinte teljesen a földművesek népesítik be.

Figyelmet érdemelnek az utcaelnevezések is. 1820-ig a nép ajkán született közösségi elnevezések éltek. Ezeknek írásos nyomuk is maradt 1700-tól a tanácsi jegyzőkönyvekben, 1761-től a ház adásvételi jegyzőkönyvekben. Az említett levéltári forrásokból megállapíthatjuk, hogy pl. a Buda utca, Fő piac, Szent Anna utca, Hévíz utca, Hosszú sor, Stáció utca, Sáros utca, Kémet utca, Temető utca, Táti utca, Dorogi út elnevezések már a 18. század elején is használatosak voltak.

A jegyzék ismeretében pontosan kiválaszthatók azok az elnevezések, amelyek 1820-ban fordulnak elő először, tehát a már korábban tárgyalt bizottság munkája nyomán váltak ismertté, hivatalossá. Ha végigtekintünk az 1820-ban

11