Az esztergomi belgyógyászat története II. - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

Az osztály kifele egységet mutatott, de tradicionálisan a 2 szint között sokszor volt érezhető feszültség. Ennek feloldására már Lélek tanár úr és Szontagh Csaba is megpróbálkozott, de nem jártak teljes sikerrel.

Ezirányú törekvésekben a főnővér, Cserép Lajosné is minden erejét és vezetői képességét bevetette. A főnővér jól ismerte kolleganőit. Hisz 1971-ben Dorogon kezdet munkáját az egészségügyben, 1984 márciusától lett Vili néni utódja a belgyógyászat földszintjén. Harmonikus munkakapcsolatot tudott kialakítani az osztályvezető főorvosaival: Szontagh Csabával és Dinnyés Józseffel is. Mind az emeleten, mind a földszinten kialakultak összetartó közösségek, de ezt egységes osztályközösséggé gyúrni senkinek sem sikerült teljes mértékben.

A földszinten és az emeleten dolgozó néhány meghatározó személyiségű

nővér nevét szeretném kiemelni, felvállalva annak az ódiumát, hogy valamennyi szakdolgozó tiszteletre méltó munkáját nem tudom a rendelkezésemre álló keretek mellett méltatni. Mégis a XX. század második felében az esztergomi I. Belgyógyászaton dolgozók közül kiemelném a földszinti intenzív nővérek közül: Bereczné Vass Anna (Nusi), Gonda Katalin, Kara Antalné (Rózsika) és Kiss Istvánné (Nelli) nevét. Rózsika és Nelli, akik a 60-as évek elején kerültek az osztályra 1994-ben kezdték meg nyugdíjas éveiket, de nem sokáig élvezhették azt már sok év óta egyikük sincs közöttünk. Gonda Kati 1968-tól 1983-ig volt megbecsült dolgozója a belgyógyászat földszintjének.

14