Az esztergomi belgyógyászat története I. - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

szerezte meg. 1963-74-ben a dorogi belgyógyászaton is dolgozott. 1967-ben belgyógyászatból, majd 1980-ban (honoris causa) kardiológiából kapott szak- képesítést. 1974-től 76-ig Ugandában - a kampalai egyetemen senior lecturer- ként - gyarapította kivételes elméleti és gyakorlati tudását.l978-tól lett a belgyógyászat osztályvezetője, majd 1992-2000-ig a kórház főigazgatói feladatait is ellátta.

A Mezőberényben 1939-ben született Kovács Zsuzsa 1963-1966-ig segítette az osztály munkáját.

Visszatérve a belgyógyászat történetéhez, az 1965-ös esztendő alapvető változást hozott az osztály életében. Rajner János a városszerte szeretve tisztelt Muki bácsi második infarktusát nem élte túl.

Kopasz László így emlékezett halálára:

„Mi Lajossal naponta jártunk hozzá. Mosonyi László - még én is hallgattam őt az egyetemen - nagynevű tanársegéde volt Haynal Imrének. O volt kijáró konzultánsa az Esztergomi Kórháznak és egyben jó barátja is Rajner Jánosnak. Miután már 2 hetes volt Muki bácsi infarctusa pizsamában otthon elkezdett rendelni. Mosonyi másnaponta látgatta. Egy alkalommal ültek egymással szemben a fotelben és egy pillanat alatt barátja kezei között halt meg valószínűleg rupturában.”..

Utóda 1965. december 1-től Lélek István lett.

Lélek tanár úr 1924. február 17-én született Sümegen, abban a házban, ahol Kisfaludy Sándor is meglátta a napvilágot. 1948. április 19-én avatták orvossá Pécsett. Rövid ideig Vácott dolgozott, majd az ország legfiatalabb főorvosaként a Soproni Állami Szanatóriumba került. Addigra már 8 tudományos dolgozata jelent meg. Sopronban ő rendezte az első magyar arteriosclerosis konferenciát. 5 év múlva rövid tatabányai kitérő után lett Rajner János utóda. Már esztergomi osztályvezetőként itt védte meg kandidatúráját, melyben az érelmeszesedéssel és a lipoid anyagcserével foglalkozott. 1966-tól 70-ig igazgató főorvosa is volt akórháznak, majd 1979-81-ig a budapesti Bajcsy20