Az esztergomi belgyógyászat története I. - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

Nemzeti Tanácsba. Bár érdemi politikai tevékenységet nem fejtett ki, de tekintélyével és egyéniségével személyesen is hozzájárult a város békéjének, nyugalmának megőrzéséhez. Egyetértett és támogatta, hogy a kórházi kápolna eredeti funkcióját visszakapja. Amikor kollegáját, dr. Darabos Lászlót 1957. március elején be akarták gyűjteni, őt az osztályára szívbetegségre hivatkozva felvette, befektette és erélyes tiltakozása hatására a rendőrség nem tudta elvinni onnan.

Egy megsárgult dokumentum mely ránk maradt 1956-ról:,Jegyzék Esztergom Városi Tanács Kórháza dolgozóiról, akik 1956.október 23.-tól - november 20.-ig dolgoztak” címet viseli.

Belgyógyászati Osztály: Dr. Rajner János, dr. Tóth József, dr. Reményi Antal, dr. Lipthay Béla, dr. Kamarás György, Kisházy Mihályné, Betukker Margit, Huszár Vilma, Mechler József, Gelencsér Lajosné, Markovits Erzsébet, Lencsés Anna, Szeidl Jolán, Kiss Gizella, Czuczor Berta, Cseuz Júlia, Mencz Nándorné, Gerbauer Gyuláné, Hornyai Béláné, Molnár Istvánné, Hegyi Éva, Egri Sándor- né, Bederna Ferencné

Jelentős segítséget jelentett a belgyógyászat vezetőjének az a tény, hogy 1957-ben munkába állt Tábori Lajos, aki Esztergomban töltötte már a szigorló évét is. 1930-ban született Szent István városában. A Bencés gimnáziumban végzett, majd néhány évig a Vis- cosában dolgozott. A diplomáját Szegeden szerezte meg, és 1957-től a belgyógyászat alorvosa volt. 1970- ben került körzetbe, és ott dolgozott haláláig, 1992. december 3-ig.

Az osztály jövőjét is befolyásolta az a tény, hogy

1958-ban Naszlady Attila, mint frissen végzett diplomás átlépte a kórház kapuját. Rövid esztergomi tevékenysége meghatározta a helyi belgyógyászat továbbfejlődésének egyik irányát. Bevezette a többcsatornás EKG felvételek rendszerét, fonokardiográfiás vizsgálatokat végzett. Esztergomból 2 év után került a Kardiológiai Intézetbe.