200 éve született Feichtinger Sándor - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)
Vajon szentségtörés lenne, ha báró Kucklander Ferdinánd városparancsnok, labanc császári generálison és feleségén kívül a Feichtingerekre is emlékeznénk a Ferencesek templomában? Ha kilépünk a Ferences templom kapuján, a Bottyán János utca túloldalán egy egyszerűségében is szép ház falán a következő emléktáblát pillantjuk meg: Brunszvik Teréz munkássága mindenki előtt ismert. Az első óvodát - korabeli nevén: kisdedóvót - ő nyitotta meg a Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-én. 1936-ban jött létre a Kisdedővóintézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesület. Esztergomban Argauer Máté plébános vetette fel, hogy az újjászerveződő kórház és szegényházzal egyidőben kisdedóvót is kellene létesítenie a városnak. A kezdeményezés legfőbb patrónusa ő lett. A város 1837.febr.24-én úgy döntött, hogy a szegényház volt istállójából kialakítják a kisdedóvót. Az átalakítás költségeit Argauer Máté magára vállalta. Az 1837-ben megnyílt intézményt azonban - mely 15. volt az országban -, elmosta az 1838-as nagy árvíz. Az újjáépítésre közel 3 évtizedet kellett várni. A mai is működő óvoda létrejöttében 3 férfiúnak volt alapvető szerepe: Maiina Lajos ügyvéd, aki később polgármester is lett, Pongrácz Lajos, aki az Esztergom Újságot alapította és később Hont megyei főjegyző, majd alispán lett és természetesen Feichtinger Sándor, akinek egyetlen gyermeke se járt az intézménybe, de oroszlánrészt vállalt az építési és fenntartási anyagi fedezet megteremtésében. Az óvoda 1863-ban nyílt meg ideiglenes helyén a mai Deák Ferenc utcában 116 gyermeket fogadva. Feichtinger Sándornak volt köszönhető, hogy a takarék- pénztári alkalmazott Kakas Mihály tói megvették a házát, ő pedig a pénztár épületébe költözhetett. 1865-től a mai helyén 35
