200 éve született Feichtinger Sándor - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)
beteg semmi fájdalmat nem érzett. Később előszeretettel alkalmazta a kloroformot is. Számos esetét örökítette meg önéletírásában: Egy bálban egy kisasszony véletlenül egy tűt szúrt a mellébe, néhány perc alatt kismetszésből eltávolította a tűt. Nemcsak ilyen kis beavatkozásokat végzett azonban. 1882. augusztus 26-án éjjel egy elmebeteg nő konyhakéssel a hasán sebet ejtett. „A vékonybelek sebzés után kitoldultak. ” Kont megyéből hozták be az esztergomi kórházba. A belek csaknem 24 óráig voltak szabadon. Feichtinger Sándor karbolsav plusz karbololaj mosás után visszahelyezte őket és visszavarrta a hasat. Szeptember 12-én a beteg gyógyult sebbel távozott a kórházból. Hogy mennyire feltalálta magát a legkülönbözőbb helyzetekben azt bizonyítja az alábbi eset: A polonkai plébános hívta magához, akinek 24 órája már nem volt vizelete. A beteg embertelenül szenvedett, de katétert csak több óra múlva kaphatott volna. Feichtinger fűzfagallyból készített ideiglenes katétert, azt leolajozta és lebocsátotta vizeletet. 1848-49-ben hitet tett a forradalom és a szabadságharc eszméi mellett. 1848 májusában Pesten tárgyalt Stáhlyval és 2 ízben Kossuth Lajossal is. 1949. május 9-én kormánybiztosi rendelettel, nagy tábori kórházat hoztak létre Esztergomban. A várban lévő épületekben és a kanonok-házakba a nagysallói és kéméndi csaták sebesültjei kerültek. Később a Buda és Komárom ostrománál megsebesült honvédeket is idehozták. A katonai kórház első igazgatója Palkovics Károly városi főorvos lett, őt követte az intézmény élén Sass István dr., aki Feichtinger Sándort nevezte ki igazgatóvá. Palkovics Károly doktor, akivel baráti viszonyban volt Feichtinger, édesapja 22
