200 éve született Feichtinger Sándor - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

már rendezte barátjának Grandié Ignác (1813-1878) dorogi plébánosnak a herbáriumát is, melyet annak halála után Simor János (1813-1891) vásárolt meg az esztergomi tanintézetek számára, és amely szintén számos értékes adatot tartalmazott a vármegye flórájáról.

A flóramű, mely önálló kötetként jelent meg, az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat anyagi támogatásával jött létre. A kötetet egyben jó példának szánták más megyei kutatók számára, ennek ellenére a vármegye monográfiája közel egy évtizeddel később jelent meg a Borovszky-féle vármegye monográfia sorozatban 1908-ban. A flóramű 456 oldalas terjedelmével és részletességével kiemelkedik más hasonló megyei flóra monográfiák sorából. Megjelenését a Magyar Királyi Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya és annak elnöke Klein Gyula is szeretetteljes szavakkal ismerte el.

,r \

1

A szent József templomban és plébánián teljesített papi szolgálatot 1861-1878 között

GRUNDL IGNÁC

(1813 - 1878)

Európa-hírű botanikus

Születésének 200. évfordulóján az emléktáblát'’állíttatta Dorog Város Kulturális Közalapítványa Dorog Város Barátainak Egyesülete

‘tv

2013-ban.

Feichtinger botanikai munkássága az aktuális kutatások tükrében

Feichtinger botanikai munkássága nem merült feledésbe. Az elmúlt pár évtizedben, amikor a flórakutatás újra megélénkült a Kárpát-medencében, számos szerző tárgyalta botanikai tevékenységét, illetve hivatkozott műveire. A Börzsöny (Nagy József: A Börzsöny hegységflórája, 2007) és Gerecse (Barina Zoltán: A Gerecse hegységflórája, 2006) flóraműveknek fontos kiindulási alapot jelentettek Feichtinger publikációi. A nemrégiben született szilágysági flóraműhöz (Negrean Gavril, Karácsonyi Károly, Szatmári Pál: Patrimonial natural al Sálajului, 2017) szintén felhasználták eredményeit. Szlovákiai botanikusok számára többek között a szikes területek kutatása során jelentettek fontos forrást Feichtinger több mint száz éves megfigyelései.

Elmondható tehát, hogy mint az egyik utolsó orvosbotanikus, maradandót, tudott alkotni a botanikában, kortársai mellett a ma élő flórakutatók számára is fontos adatokat gyűjtött a Kárpát-medence flórájáról.

16