Kórházigazgatók Esztergomban II. - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)
1950 nyarán ő lett Esztergom tiszti főorvosa, majd november 1-i dátummal megbízták a kórház laboratóriumának irányításával 1953. október 27-től pedig ő lett Major György utóda az igazgatói székben Mint igazgató egy 414 ágyas kórház irányítását kezdte meg. A kórház ekkor 10 fő - és 13 másodorvossal üzemelt. 15 épületéből néhány / konyha, kazánház / katasztrofálisan leromlott állapotban volt. Sürgős feladatnak ítélte az új igazgató ezen épületek tatarozását. Fontos teendőnek tartotta a kórházi dolgozók lakáshelyzetének rendezését. Több család lakott ugyanis a kórház területén, a fertőzőn egy eredetileg kórteremnek szánt szobában nővéreket kellett elhelyezni. A jövő feladatait - a kor követelményeinek megfelelően - a következő 5 éves tervben kellett felvázolni. Ezek a következők voltak: új szülészetet kell építeni, a kórház bejáratát át kell alakítani, a belgyógyászaton ételliftet kell kialakítani. Be kell fejezni az új trafóház, valamint a Tbc-s Osztály központi fűtésének építését. Az igazgató laboratóriumi munkáját 1951-től dr. Mohos Zoltán segítette. 1955- ben rendezték meg Tatán az első Megyei Orvosnapokat. A másodikat Esztergomban tartották. Gärtner István az 1956-os forradalom idején beteget jelentett. Erre hivatkozva nem vett részt a kórházi események irányításában. Helyette a fővárosból mellékállásban jött Liszkai László kórboncnok végezte el azokat a megtorló intézkedéseket melyek az Esztergomi Kórházban Darabos főorvos úr eltávolításában csúcsosodtak ki. Természetesen Gertner Istvánt 1957-ben felállították az igazgatói székből. Dr. Cseh Éva így emlékezett rá: „Intelligens, művelt minden iránt érdeklődő, jó társalgó, kellemes ember volt. Csak jó emlékeim vannak Róla.” 1965-ig vezethette még a laboratóriumot. Ekkor megbetegedett. Kivizsgálása során hasi daganatot találtak, és műtéti beavatkozást véltek szükségesnek. Ebbe a beteg úgy egyezett bele, hogy csak ott hagyja megoperáltatni magát, ahol Csernohorszky Vilmos dolgozik, akit jól ismert az Esztergomi Kórházból. Mohos Zoltán és Táborita Lajos kerteste meg, az akkor a Rubányi Klinikán dolgozó Csernohorszkí Vilmost. Mohos Zoltán lett később Gartner István utódja a kórház laboratóriumának vezetésében. A beteget a Klinikán megoptálták, de a súlyos áttétes betegséget meggyógyítani nem tudták, és Gartner István néhány héten belül elhunyt. 62 év adatott meg neki. Hamvait Debrecenben helyezték örök nyugalomra. Tehetséges, nagytudású orvos volt. Egy szerencsésebb korban születve, talán többen emlékeznének rá tisztelettel! 5
