Szendrei Róbert: Dr. Lőrinczy Rezső - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

magukat betegség esetén az Esztergomban tevékenykedő orvosokkal, vagy aki tehette drága költségen Budára, Pestre ment kórházba. A szegényházi ingyenes, vagy alacsony költségű ellátást csak azt vette igénybe, akinek nem tellett másra, nem volt saját otthona, így betegei nincstelen segédek, cselédek, utasok voltak.

1853-ban Dr. Lőrinczy Rezső főorvos, kórház igazgatói kinevezése mellett, alorvosával Dr . Csernó Jánossal együtt fizetést kap Esztergom városától, Jagasich Sándor vármegyei főispáni helytartó utasítására. A főispáni utasítás nagyban támaszkodott a járási főorvos, Dr. Lőrinczy József véleményére. Dr. Lőrinczy Rezső ettől kezdve nem ingyen, önkéntesként, jelentős magánpraxisa mellett végezte, munkáját, ahogy azt tette 1846-tól, hanem kinevezett igazgatóként. Munkájáéért 120 Ft. fizetést kapott.

Kórházigazgatóként, egyetemi medikustársa Dr. Semmelweis Ignác tanácsát elfogadva, rendet, megfelelő higiéniás viszonyokat teremtett, a régi felügyelőt „ tisztátalansága „ miatt elbocsátotta és két másikat vett fel a helyébe. „Csak a kezelés legyen pontos és tiszta kézzel kezeltessék - vallotta röpiratában. Fáradhatalanul küzdött, a megfelelő eszközök beszerzése érdekében. A hajléktalan és az egészségügyi ellátási kórházi funkciót szigorúan elkülönítette, még az élelmezését is elválasztotta, a szegényháznak és a kórháznak. A városhoz fordult többletfinanszírozásért, és mivel az intézmény alul finanszírozott volt, jelentős tartozást halmozott fel. Nem a fenntartó város, hanem saját orvosi lelkiismerete szavát követve, ha kellett követelve, több pénzt, méltó körülményeket igényelt.

13