Szendrei Róbert: Dr. Lőrinczy Rezső - Kolos füzetek (Esztergom, 2017)

Hippokratészi esküjét, annyira komolyan vette, hogy ezen kívül semmi nem érdekelte mindent, még a magánéletét is ennek rendelte alá, és a gyógyítás feltételeinek megteremtéséért kész volt bármikor, bárkivel akár a mindenkori hatalommal vitába szállni, át tudott lépni magánérdekein, ha az a közérdekét szolgálta. Dr. Lörinczy Rezsőt érdekes és igen értékes emberként, népszerű orvoskéntjellemzi, Dr. Pifkó Péter helytörténész. (19.) A Lörinczy fivérek összetartottak, Rezsőnek volt egy álma, amit támogatott testvére, József:

Esztergomban közfinanszírozott, olyan kórház legyen ahol tisztaság, rend uralkodik, a sebészi eszközöket fertőtlenítik, minden olyan kezelést alkalmaznak, ami lehet, hogy az akkori hivatalos orvoslásban nem elfogadott, de a betegnek

nem árt, ezért segíthet. Elszántsága fanatizmusa, iskolateremtő volt, Józsefet, és Pált féltestvérét, sőt unokaöccsét Niedermann Gyulát az orvosi, diplomáig segítette, de az elszánt orvost tisztelte Széchenyi téri lakásának szomszédja, az akkor még bencés gimnazista Baross Gábor, a későbbi vasminiszter.

Rezső 1845-től szülővárosában indította el orvosi praxisát. Precízen vezetett feljegyzései arról tanúskodnak, hogy sokan keresték fel korának népszerű és kedvelt orvosa volt. Tehetsége tudása elismeréseként, 1846-ban, 25 évesen a Királyi Helytartóság tiszteletbeli városi főorvossá nevezte ki.

1848. március 18-án alakult meg Esztergomban a forradalmi események hatására a nemzetőrség. Esztergomi városi főorvosként, Dr. Lörinczy Rezső felkelő nemzetőr lett, megválasztották a 4. század hadnagyává, (20) 1848. április 6-án, Dr. Lörinczy József orvostudor Esztergom Szabad Királyi Városától önmagáról bizonyítványt kért, a forradalom kezdetén az elnök főbíró, a folyamodó Dr. Lörinczy Józsefnek, kifogás nélküli, viseletéről bizonyít10