Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

id. dr. Prokopp Gyula élete

hímzett stafírung kapott helyet. A kis szekrények, a trümók tetején családi fényképek sorakoztak. De a lakásban helyet kaptak kitömött madarak is, melyekből Gyulának egész gyűjteménye volt, ahogyan régészeti gyűjteménye is számottevő volt.

Az otthoni életről, a család mindennapjairól csak akkor maradtak fenn adatok, ha a családtagok egymástól távol voltak, és levelezéseikből kapunk bepillantást a hétköznapokba. így amikor felesége, Irma augusztusban elutazott a két kislánnyal, addig Gyula az otthoni nagytakarítás dolgait intézte el, így számolt be erről feleségének „[...] Tegnap és ma a kályhákba befütettem, s ajtókat ablakokat nyitva hagytam, hogy a rossz szag kimenjen. T.i. a kályhákat befütettem, hogy ne legyen szaguk ha hazajöttök. De meg aztán a kis meleg is elkel. Öcsi mindennap egész nap Ilonáéknál volt (Brenner Ferencné). Este érte mentem. Tegnap hozattam 1 öl 3 rendű és fél öl 2.od rendű fát, ma vágják. Rendeltem további egy kocsi porosz szenet, jövő héten hozzák. [...]"

Levelezéseikben gyakran szerepeltek esztergomi történések, kisebb városi pletykák is, mint például „Pénteken éjjel két egyén a lőpor toronyhoz lopózott, az őr lőtt, de nem talált, mire az ismeretlen egyének elmenekültek. Azt mondják, hogy a lőpor tornyot fel akarták robbantani."

1912-ig az évek gondtalanul és dolgosán teltek. A családi gondok ekkor kezdődtek. Idősebb lányuk, Ducika, aki igen derűs, víg kedélyű kislány, az apja kedvence volt, egy skarlát betegségen esett át kilencévesen, melyből nem gyógyult ki teljesen, vese- és szívproblémái maradtak vissza. Nagyon legyengült.

66