Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

id. dr. Prokopp Gyula élete

1904 januárjában a Torna Egylet ismét megnyitotta a kerthelyiségét a korcsolyázók számára. A szabályokról, a jegyek áráról, a pálya használatáról a város különböző pontjain, többek között Gyula apósánál, a Vörös Rák fűszerkereskedésben is hirdetmény volt kifüggesztve.

Az esztergomi Nőegylet farsangi estélyén élőképeket mutattak be magyarországi Szt. Erzsébetről. Liszt Ferenc Magyar Rhapsodiáját Brenner Juliska játszotta zongorán, a társaságban ott volt id. Brenner József- né (Nitter Róza), Brenner Erzsiké, Brenner Ferencné (Waldthurmi Lang Ilona) és Gyula felesége, Irma is.

Májusban többen szorgalmazták, hogy a Régészeti Társulat múzeuma a nyilvánosság számára is elérhető legyen. A Társulat ezért a régészeti leleteket a nyilvánosság elé tárta.

Nyáron Irma a nővérét, Rózát látogatta meg a Gödöllő melletti Máriabesnyőn, a hároméves Ducival és az egyéves Öcsivel együtt. Innen írt haza férjének levelet: „[...] Öcsike amint a vonat megindult elkezdett sírni, s körülbelül fele utján mindig sírt, de szakadatlanul. Duczi olyan mint egy kis néma, senkinek se akar köszöni, pukedlit egyáltalán nem akar csinálni. [...] Hát te hogy vagy? Érzed-e úgy a hiányunkat mint én a tiédet. [...] írjál ha nem jöhetsz és akkor mi megyünk a legközelebbi vonattal, mert nekem otthon már több dolgom van, nem lesz lekvárom, se körte befőzve, mosni is kell [...]" A levélből kitűnik, hogy igen nehezen vált el az otthonától, a saját háztartásától. Igazi háziasszony volt egész életében.

60