Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

társaság állomásépületének tervezésével bízta meg. Romantikus stílusú épületet tervezett, mely felépítésre került. Az épületet az érsekség emeltette a saját területén, és bérbe adta állomás céljára, később az érsekség erdészetének központja volt itt 1945-ig.

Munkásságából érdemes megemlíteni az ekkor Pestről Esztergomba áttelepedett Bischitzky János vaskereskedő házát, a mai postahivatalt.

1863-ban rosszindulatúan megkérdőjelezték mérnöki szaktudását. Mivel a budapesti Királyi József Nádor Műegyetemet csak 1857-ben alapították, és rendes működését csak 1867 után kezdte, ezért akkor még szinte senkinek sem lehetett ott kiállított mérnöki oklevele. Emiatt János a Műegyetemhez fordult, és korábbi bizonyítványai csatolásával kérte, hogy a Műegyetem is ismerje őt el mérnöknek. Ezt az elismerést a Műegyetem Jánosnak megadta, ezért az elsők között volt, akik a Műegyetemtől a mérnöki címet megkapták.

1864. január 1-től Scitovszky prímás a prímási uradalom mérnökének nevezte ki, illetve ekkor kezdi meg a munkásságát mint építészeti tanácsadó a gróf Sándor és herceg d'Henin féle uradalmakban. Az érsekségnél munkakörébe tartoztak az uradalmakban előforduló új építkezésekkel és épület-tatarozásokkal járó mérnöki munkák. Az érsekségnek pedig nyolc uradalma volt, amelyhez 73 község tartozott. Uradalmi központok voltak Esztergomon kívül Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Guta, Verebély, Nagysalló és Drégely. Az érseki hivatalok elhelyezésére szolgáló épületeken, valamint az érseki kegyurasághoz tartozó templomokon, plébánia- és iskolaépületeken kívül

29