Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

Prokopp János

sewffy gróf levélben tájékoztatta, hogy sajnos a megváltozott politikai viszonyokra való tekintettel a terv megvalósítását el kell halasztani. Nincs adatunk arról, hogy a későbbiekben a munka megvalósult volna. A zsinagógát 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották, és utána már nem építették újjá.

Az 1860-as évek elején épült fel az Esztergomi Takarékpénztár két oldalra (Széchenyi tér és Kossuth Lajos utca) tekintő székháza, melyet Hild József tervezett, de az építés vezetője János volt. A korábban, 1859-ben meghirdetett pályázatra Hild József és az esztergomi Feigler Gusztáv építőmester nyújtott be tervet. A takarékpénztár Hild tervét fogadta el. Hild a pályázat elnyerése után a részletterveket és az építkezés lebonyolítását Jánosra bízta, mert ő a Bazilika és a Szeminárium befejezésével volt elfoglalva. Mindkét homlokzat tervei Prokopp János aláírásával maradtak fenn. A Takarékpénztár „[...] a kivitelezést pedig »nyilvános árcsökkentés útján« Mayer Antal esztergomi ácsmesterre bízta, mind a falai, mind a tetejére nézve. A munkálatok még 1860 évben elkezdődtek, s vezetésük az újabb nemzedék előtt eléggé ismert jeles szakférfiú Prokopp János építészmérnökre bízatott". 1862-ben készült el a Takarékpénztár palotája. Az 1863-as évi közgyűlést, amit egyben ház- avatónak szántak, már az új házban tartották.

Második házasságából első gyermeke 1860. július 21- én született, aki a keresztségben a Gyula Lajos Géza nevet kapta, azonban a Gyula nevet használta. A keresztapa ismét Haynald Lajos püspök lett, aki levélben gratulált az örömhírhez.

25