Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

ifj. dr. Prokopp Gyula

kekkel, házastársaikkal és a kilenc unokával.

Azonban ősszel hosszan tartó betegség után Gyuszi itthagyta a földi létet. A családi kriptába temették, szülei és testvérei mellé, abba a földbe, melyből vétetett. A gyászmisét Káko- nyi Asztrik atya tartotta. Gyuszi igazi példamutató örökséget hagyott hátra, emberségből, kitartásból, család- és hazaszeretetből. Pedig sosem volt a szavak embere, zárkózott természetű volt, cselekedetei beszéltek helyette.

Zolnay László a temetésen így búcsúzott tőle: „[...] Jogászi pályáját önhibáján kívül derékban törték ketté. Ám az igazságba vetett hite, törhetetlen bizodalma, családja iránt érzett mélységes felelősségérzete, a szeretet megacélozta. [...] Avatott ismerője volt Esztergom és Magyarország középkori és újkori történetének [...] középkori oklevelek, krónikák elmélyedt kutatója. [...] Lefordította Bél Mátyásnak a 18. századi Esztergom vármegyéről írt jeles müvét. Életének ezt a második félidejét a történelemtudománynak szentelte. Amikor megvált a múzeumoktól, az egyházi levéltárak levéltárosa lett. [...] Teljes munkaerejét a páratlan értékű egyházi archívumnak szentelte. [...] Az

Gyuszi 80. születésnapján

158