Prokopp Margit: Esztergomi családok 2. A Prokopp család története - Városunk, múltunk 5. (Esztergom, 2018)

ifj. dr. Prokopp Gyula

az is, hogy ott szó sem lehetett árvízről, és hogy ott sohase volt annyi szúnyog, mint a szigeten.

Rózsa szorgalmasan végezte a gimnáziumot. Sőt, országos tanulmányi versenyen is indult, és matematikából továbbjutott. 1960-ban jeles érettségivel befejezte a gimnáziumi tanulmányait, és ő is a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára jelentkezett. A felvételi vizsga után arról tájékoztatták, hogy felvették, de csak a következő évben kezdheti el egyetemi tanulmányait, addig kijelölt helyen, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban kell gyakorlati ismeretekre szert tennie. így végül 1961-ben kezdhette az egyetemet. (Akkoriban ezt hívták „előfelvételnek".) Az egyetem elvégzése után az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárába került.

1960-ban Zolnay László kezdeményezésére felújították az Annales Strigoniensis-1 (Esztergom Évlapjai). Ebben Gyuszi publikálta az Eperjessy geometria által 1777-ben Esztergomról készített felmérést, melyet a levéltár rendezetlen anyagában talált meg. Ez korábban nem volt ismert, ezért szenzációt jelentett.

Mariann pedig a Keresztény Múzeum első évtizedei című tanulmányában a múzeum alapításával kapcsolatos újabb kutatásokról számolt be.

Gyuszi a levéltárban sok érdekes iratanyagot talált, melyekről dolgozatokban és cikkekben számolt be. Ezek a legkülönbözőbb helyeken jelentek meg. Sajnos Zolnay Lászlót visszahelyezték Budapestre, és így ő Esztergomban már nem tudta mozgatni a múzeumi ügyeket. így lassabban haladt minden.

152